Míg 1990-től számítva tíz éven át 231 ilyen esetet regisztráltak, addig 2001 és 2013 között a számuk több mint megháromszorozódott: a különböző gyárak, üzemek dolgozói közül 893-an nem ébredtek fel álmukból.

Az éjszakai hirtelen halál szindróma állítólag nem egyedi jelenség a délkelet-ázsiai államokban, így Thaiföldön, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken is találkozni vele. Kínában akkor figyeltek fel rá, amikor az 1990-es években megszaporodtak a hasonló halálesetek.

A kantoni Csungsan gyógyszerészeti tanintézet rendőrségi adatokra alapozott tanulmánya szerint a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan, a rizikócsoportok közül a legveszélyeztetettebbek a fiatal (20-40 év közötti) férfiak, akik kétkezi munkával keresik a kenyerüket. Az elhunytaknak több mint 90 százaléka volt fizikai dolgozó.

Az áldozatoknál nem találtak semmiféle jellemző betegséget, valamennyien egészségesnek látszottak és annak tudták magukat, nem szenvedtek balesetet. A halál beállta előtt hirtelen légzési rendellenesség jelentkezett náluk. A kutatók feltételezik, hogy állapotukat nagyban befolyásolhatta a túlórák miatti kimerültség, a munkahelyük és a lakhelyük szennyezettsége, valamint az elégtelen szellőztetés okozta levegőtlenség.

A dolgozók érdekvédelmi szervezetei arra panaszkodnak, hogy az esetek többségében nehéz a kártérítési igényt érvényesíteni, mivel a munkáltató arra hivatkozik, hogy mások, akik hasonló körülmények között dolgoznak, bírják a terhelést.