eur:
393.01
usd:
366.47
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

Amerika majdnem lebombázta magát - meghiúsult a nukleáris katasztrófa

Csaknem felrobbant egy hidrogénbomba több mint fél évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok sűrűn lakott keleti térségében. A nukleáris katasztrófát a szerkezet négy biztonsági berendezése közül csak az utolsó akadályozta meg - írta pénteken a The Guardian.

A vezető baloldali brit napilap online kiadásán péntek este megjelent beszámoló egy eddig titkos dokumentumot idéz, amelyet egy oknyomozó újságíró szerzett meg az információszabadságról intézkedő törvény alapján.

A cikk szerint 1961. január 23-án - három nappal John F. Kennedy elnök beiktatása után - egy B-52-es hadászati bombázó két, egyenként 4 megatonna hatóerejű hidrogénbombával a fedélzetén Észak-Karolina állam felett repült, amikor dugóhúzóba került és a levegőben szétesett.

A két hidrogénbomba elszabadult és az egyik pontosan úgy kezdett működni, mintha háborús helyzetben vetették volna be: az esés sebességét csökkentő ejtőernyője kinyílt, gyújtószerkezetei bekapcsoltak és csak egyetlen alacsony feszültségű biztonsági kapcsoló vette elejét a robbanásnak.

Ha a bomba felrobban, a detonáció ereje a Hirosimában bevetett atombomba 260-szorosa lett volna és a pusztító radioaktív szennyeződés Washingtonig, Baltimore-ig, Philadelphiáig, sőt akár New Yorkig is eljutott volna, milliók életét veszélybe sodorva.

A későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a bomba négy biztonsági mechanizmusa közül - amelyek a véletlen robbanást voltak hivatva megakadályozni - három nem működött megfelelően és csak az utolsó, meglehetősen egyszerű és szintén nem túl megbízható biztonsági kapcsoló mentette meg Amerikát a nukleáris katasztrófától.

Az incidenst feltáró újságíró, Eric Schlosser a nukleáris fegyverkezési versenyről készülő könyvéhez végez kutatásokat, és így jutott az esetet feltáró dokumentumokhoz. Az anyagot a The Guardian ismertette először.

Schlosser a kutatás során feltárta, hogy csak 1950 és 1968 között hétszáz jelentősebb incidens történt amerikai nukleáris fegyverekkel, és ezek az incidensek 1250 atomtöltetet érintettek - írta online kiadásában a brit lap.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×