Japán-szerte tartottak megemlékezéseket, pillanatnyi néma csönddel adózva az áldozatok emlékének. Még Tokió forgalmas Sibuja bevásárló negyedében is megállt rövid időre az élet: délután, egy évvel a földrengés után percre pontosan megszólaltak a szirénák, a járókelők megálltak, s csak a tiszteletadás után folytatták útjukat.

A legnagyobb pusztítást elszenvedett kormányzóságokban a túlélők gyertyákat gyújtottak az áldozatok emlékére. A japán tévé- és rádiócsatornák külön műsorokat szenteltek az egy évvel ezelőtt történteknek, s számos olyan szemtanút szólaltattak meg, akik megosztották a nézőkkel, a hallgatókkal a hozzátartozóik elvesztése miatt érzett fájdalmukat, az újjáépítés lassúsága miatti haragjukat.

Noda Josihiko miniszterelnök és Akihitó csaszár a tokiói Nemzeti Színházban vett részt a kormány által szervezett emlékünnepségen. "Kormányunk még adós az atomválság lezárásával. Nem tekinthetjük a problémát megoldottnak, amíg az evakuáltak nem tudnak hazatérni" - mondta a miniszterelnök sajtótájékoztatóján. Fogadkozott, hogy Tokió levonja a megfelelő következtetéseket a balesetből, és korrigálni fogja atomipari politikáját.

Tavaly március 11-én a Japánban eddig mért legnagyobb, 9-es erősségű földrengés pusztított a tengerfelszín alatt a szigetország északkeleti partvidékének közelében, majd hatalmas szökőár árasztotta el vízzel a part menti térséget, egész településeket, házakat, raktárhelyiségeket, hajókat és gépkocsikat sodorva el. A szökőárban keletkezett szemét és törmelék, közel ötezer kilométeres utat megtéve, mostanság érte el Hawaii térségét.

Közel 16 ezer ember meghalt, és mintegy háromezernek a sorsa máig ismeretlen. A természeti csapás felmérhetetlen anyagi kárt okozott. Súlyosan megrongálódott a Fukusima-1 atomerőmű, több alkalommal is jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott ki a levegőbe és a tengerbe. A csernobili után ez volt a legsúlyosabb atomkatasztrófa a világon. A japán atomreaktorokat leállították, hogy a fukusimai tapasztalat fényében feltérképezzék biztonságukat.

A létesítmény körzetéből mintegy 160 ezer embert telepítettek ki, a környéken még mindig zajlik a talaj sugármentesítése. A katasztrófa még most is, egy évvel a történtek után, súlyos teherként nehezedik Japánra, gazdaságilag, politikailag és lélektanilag egyaránt. Mindmáig 326 ezer embernek nincsen hajléka, s közülük 80 ezer azoknak a száma, akik a megrongálódott atomerőmű környékén laktak.