Nem volt teljes körű a részvétel a Keleti partnerségi csúcstalálkozón. Nemcsak David Cameron brit kormányfő vagy Nicolas Sarkozy francia elnök nem vett részt a rendezvényen, Fehéroroszország is úgy döntött, hogy távol marad Varsóból. Minszk azért döntött így, mert az európai vezetők még csütörtökön kijelentették: minden együttműködést megszakítanak Fehéroroszországgal, amíg a hatóságok nem engedik szabadon a bebörtönzött ellenzékieket.

Donakd Tusk lengyel miniszterelnök a csúcson egy modernizációs csomagot ajánlott fel Fehéroroszországnak, amennyiben az a demokrácia útjára lép. A csomag elfogadásának feltételek között nem szerepel Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök távozása. Elengedhetetlen lenne viszont demokratikus választások megrendezése, tárgyalások folytatása az ellenzékkel, valamint teljes amnesztia és rehabilitáció a politikai foglyok számára.

A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvény társházigazdája az unió további bővítése mellett foglalt állást. A keleti partnerségben résztvevő országok számára Jerzy Buzek, az Európai Parlament és Jose Manuel Barroso, a Bizottság elnöke is a csatlakozás jövőbeli lehetőségét vetette fel.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország felvétele előtt is hiba volt, hogy a régi tagállamok közül sokan veszélynek hitték a bővítést. Szerinte ezt most ki kell küszöbölni; és mint mondta, ebben a soros elnök Lengyelországnak kell vezető szerepet játszania, de Magyarország kész ebben segíteni.

A magyar kormányfő szerint most az eurókrízis mindent felülír, de ha az eurózóna tagjai megoldják ezt, attól még az EU problémái nem tűnnek el. Az európai gazdaság ugyanis lassabban növekszik, mint a világ más térségeié - tette hozzá.

Jerzy Buzek EP-elnök kifejtette: még idén le akarják zárni az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, és ha a feltételek lehetővé teszik, év végén Grúziával és Moldovával is el akarják kezdeni egy ilyen egyezmény tető alá hozását.

Jose Manuel Barroso bizottsági elnök örömét fejezte ki, hogy a következő 2 évre is meghatározták a Keleti partnerségben részt vevő országok számára a feladatokat. Hozzátette: terveik szerint a 2013 utáni új költségvetési időszakban mintegy 5 milliárd euróval nőni fognak az uniós szomszédságpolitikára, így a keleti partnerségre fordítható források.