Göncz Árpád és Mádl Ferenc után Sólyom László is találkozott Akihito japán császárral. A köztársasági elnök ezt megelőzően a Meidzsi-szentélyben vett részt egy több részből álló szertartáson.

Az ima előtti megtisztulás során az államfő megmosta a kezét, egy korty vízzel - jelképesen - kimosta a száját, majd enyhén meghajolva egy örökzöld, szent fa ágával meglegyintette a levegőt. A szertartás végén a Meiji szentély papnői ősi japán zenére hagyományos japán táncot mutattak be. Az előadás után egy-két korty japán rizspálinkát, azaz szakét ittak.

Sólyom László a déli császári vendéglátást követően a parlamentbe látogatott, ahol mintegy 20-20 perces megbeszélést folytatott a Ház alsóházának, illetve felsőházának elnökével.

Csütörtök délután azon a Josai Egyetemen tartott előadást a rendszerváltásról, ahol 200 japán diák tanul magyarul. Az államfő ezután nyilatkozott magyar újságíróknak távol-keleti látogatásának okairól.

"Azt hiszem, Távol-Kelet Magyarország számára nagyon fontos. Örülök annak, hogy most ezt a két országot látogattam meg, és ezzel ellensúlyozom azt a túlzott kínai hangsúlyt, ami otthon eluralkodni látszik. Persze Kína is nagyon fontos, de nem lehet elhanyagolni azt a Koreát, ami - mint láttunk - hatalmas tartalékokkal rendelkezik és óriási iramban fejlődik, hatalmas piac, amely fontosnak tekint minket" - mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: Japánban szintén ez a különleges barátság tapasztalható: ez mind a császárral való beszélgetésében, mind pedig a Parlament alsó-, és felsőházi elnökkel való tárgyalás során fő téma volt.

Szavai szerint ha valahol van egy speciális szimpátia és jóindulat Magyarország felé, akkor azt bűn nem kihasználni".

Tokióban egy csereprogramot tartalmazó megállapodást kötött a gödöllői Szent István Egyetem rektora és a Joszai Egyetem vezetője. Ezen kívül évente öt magyar egyetemista tanulhat Japánban az egyetem felajánlása alapján. A hallgatók összes költségét a japán fél állja, sőt, a diákok még költőpénzt is kapnak.