Hét napig tartó diplomáciai alkudozás után úgy tűnik, sikerült elmozdítani a holtpontról Irán a nyugati országok vitáját a gyanúsnak tartott atomprogramról. Irán, az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország is elfogadta azt a vázlatot, amely szerint az iráni urán nagy részét Oroszországba küldenék dúsításra. Ez azt jelenti, hogy a külvilág ellenőrizni tudná, mit csinál Teherán a hasadó anyaggal és biztosíthatná, hogy az ország több éven át ne legyen képes atomfegyvert létrehozni.

Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, egyben a kompromisszum kidolgozója azt mondta: imádkozik, hogy az összes érintett fővárosban igent mondjanak.

Iránt eddig háromszor sújtották ENSZ-szankciókkal, mert nem volt hajlandó visszafogni a dúsítási programot, Izrael és a korábbi amerikai vezetés is háborút helyezett kilátásba.

Az iszlám köztársaság továbbra is azt hangsúlyozza, hogy joga van az urándúsításhoz, hogy így termeljen fűtőanyagot az általa békésnek mondott atomenergia-programjához.

Ali Asgar Szoltanieh, iráni főtárgyaló méltatta az alkut, de nyitva hagyta a kiskaput, hogy azt elutasíthatják. "Tüzetesen át kell néznünk a szöveget, és további értelmezésre van szükség a fővárosokban" - mondta. Az IRNA iráni hírügynökség néhány órával később már arra utalt, hogy a vezetés távolról sem lelkesedik a tervért, amelynek értelmében a dúsítandó urán háromnegyedét Oroszországba küldenék.

Az IRNA szerint az az állítás, hogy az iráni küldöttek támogatták az elképzelést, az ország elleni pszichológiai hadviselés része. A tárgyalásokon nevüket elhallgató amerikai diplomaták nem zárták ki, hogy az együttműködésért cserébe Irán amerikai biztonsági technológiához juthatna polgári atomreaktoraihoz. Hozzátették azonban, hogy erről csak a megállapodás után lehet szó és Irán nem közvetlenül Amerikától kapná meg a technológiát.

Elemzők most azt találgatják: hajlandó-e az iráni vezetés a stratégiai lépésre és elfogadni, hogy - legalábbis egy ideig - nem lehet atomfegyvere.