eur:
394.63
usd:
369.79
bux:
65726.96
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma

Csehországban állítólag folytatódik roma nők kényszerű sterilizációja

A csehországi kórházakban továbbra is sterilizálnak akaratuk ellenére roma asszonyokat. A legutóbbi ismert eset 2007-ben az észak-morvaországi Ostraván történt - közölte kedden Eva Goralová, a sterilizáció által megkárosított nők társulatának képviselője.

"A 40 éves asszonyt Frydek-Místek város önkormányzata szociális osztályának munkatársnője kényszerítette arra, hogy az ostravai kórházban vesse alá magát a műtétnek" - nyilatkozott Goralová. Megjegyezte: a roma asszonynak négy gyermeke van, s azért engedett a nyomásnak, mert attól tartott, hogy elvehetik tőle gyermekeit, és nevelőintézetben helyezhetik el őket.

"A roma nők általában is félnek beszélni a sterilizáció problémájáról, mert attól tartanak, hogy elveszítik az állami szociális juttatásokat, és felhívják magukra a sajtó figyelmét" - jegyezte meg az aktivista.

"Roma körökből nekünk is olyan értesüléseink vannak, hogy a sterilizáció továbbra is probléma. Részletekről azonban nincsenek információink" - reagált a bejelentésre Czeslaw Walek, Michael Kocáb, emberi jogi és kisebbségügyi miniszter helyettese.

"Nem tudunk állást foglalni, hogy önkéntes vagy kikényszerített sterilizációról volt-e szó. Az ügyet egyelőre senki sem vizsgálta meg" - állítja Gabriela Hrabánová, a cseh kormány romaügyi tanácsának igazgatója.

A csehországi, illetve a szlovákiai roma nők akaratuk ellenére történő, kényszerű sterilizációja a kilencvenes években került a nemzetközi emberi jogi szervezetek és a sajtó érdeklődésének figyelmébe. A hatóságok tagadták, hogy mindez központi utasításra történt volna. A sajtó azonban kiderítette, hogy a roma populáció túl gyors növekedése megállításának ez a fajta koncepciója még a nyolcvanas évekbeli elképzelésekben gyökeredzik, s aránylag elterjedt volt Csehszlovákia mindkét utódállamában. Az utóbbi években Prága és Pozsony is azt állította, hogy a probléma már a múlté.

A roma nők állítólagos erőszakos sterilizációjának problémája azzal kapcsolatban került ismét napirendre, hogy a cseh kormány hétfőn elfogadta Michael Kocáb elemzését, miszerint a csehországi romák kanadai kivándorlása mögött a szélsőséges erők térnyerése, a romák általános negatív megkülönböztetése, illetve rendkívül nehéz anyagi helyzetük áll. Kanada, hogy megállítsa a menekülthullámot, a múlt héten újra vízumkényszert vezetett be a cseh állampolgárokkal szemben.

A cseh sajtóban közölt adatok szerint az idei első félévben már 1720 cseh állampolgár - szinte kizárólag roma - kért politikai menedéket Kanadában. A Kanadában menedéket kérők között ezzel Csehország - Mexikó után - a második helyen áll. A statisztikák szerint Magyarország - több mint 800 menedékkérelemmel az első félévben - az ötödik.

Címlapról ajánljuk

Magosz: újabb aszály fenyeget, azonnali megoldás kell

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Aszály ugyan még nincs, de az Alföldön március közepe óta kritikus a csapadékhiány – mondta az InfoRádióban Cseh Tibor András Magosz-főtitkár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×