Tadic a főképviselővel folytatott megbeszélésén megerősítette: Szerbia mint a boszniai háborút (1992-1995) lezáró daytoni békeszerződés egyik garantálója "elvszerűen és egyértelműen támogatja" a szomszédos ország területi egységét. Tadic leszögezte azt is, hogy Bosznia-Hercegovinában alkotmányos változások csakis a három államalkotó nép - a bosnyák, a szerb és a horvát - demokratikusan választott, legitim képviselőinek megegyezése útján lehetségesek.
Hasonlóan nyilatkozott Mirko Cvetkovic szerb kormányfő is a főképviselővel külön folytatott megbeszélésén.
Bosznia-Hercegovinát a 2006-os parlamenti választások óta ismét etnikai ellentéteken alapuló politikai feszültség bénítja. Az ellentétek az idei év elején kiéleződtek. Boszniai szerb vezetők az ország mintegy felén létrejött államalakulatuk, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elszakadására szólítottak fel, míg a bosnyákok - akik a horvátokkal közös államalakulatban az ország másik felén élnek - az RS felszámolását szorgalmazták. A két államalakulat nagy önállóságot élvez, a központi kormány hatásköre gyenge.
Bosznia-Hercegovina az Európai Unió tagjává szeretne válni. Az unió szorgalmazza a boszniai központi intézmények hatékonyabbá tételét, az ehhez szükséges reformokról azonban a helyi vezetők eddig képtelenek voltak megegyezni.
Hatalmas jégdarabok estek, lecsap Budapestre a szupercella - térkép, riasztások