Infostart.hu
eur:
355.64
usd:
312.85
bux:
139301.72
2026. június 24. szerda Iván

Földközi-tengeri szökőártól tartanak

Megelőző riasztórendszerre, árvíztérképekre és a lakosság körében végzendő információs kampányra van szükség ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsék a károkat egy, a Földközi-tenger térségét sújtó szökőár esetén - jelentette ki Stefano Tinti olasz geológus a földtani tudományok európai szövetségének bécsi közgyűlésén.

A kutató halaszthatatlanul szükségesnek nevezte egy olyan regionális hálózat megteremtését, amely alkalmas arra, hogy időben észlelje a partok felé közeledő óriáshullámot és arra figyelmeztesse a lakosságot. Stefano Tinti emlékeztetett arra, hogy jelenleg a Mediterráneum teljesen védtelen egy esetleges cunamival szemben, és jelenleg egyetlen térségbeli ország sem rendelkezik ilyen riasztóeszközökkel.

Az olasz tudós szerint statisztikai adatok arra utalnak, hogy százévente egyszer fenyegeti szökőárveszély az európai mediterrán országokat, míg katasztrofális méretű tengerrengés ezer évben egyszer várható.

Felidézte, hogy az elmúlt négy évszázadban legalább két nagy szökőár sújtotta a Földközi-tenger térségét: az egyik Szicíliában következett be 1693-ban, a másik pedig a nagy lisszaboni földrengésként ismert 1755-ös katasztrófa, amely a spanyolországi Cádiz városát is a földdel tette egyenlővé.

Éppen ezért a bolognai egyetem professzora hangsúlyozta: az illetékes európai intézményeknek minél jobban meg kell ismerniük a Földközi-tenger, valamint az Ibériai-félsziget atlanti partjának lehetséges szökőár-forrásait. Elismerte ugyanakkor, hogy nem ismerik az 1693-as és 1755-ös rengések forrásait, és nehéz a tengerben lévő epicentrumok jellemzőit meghatározni.

Stefano Tinti kijelentette: bár rövid egy tengerrengés előtt rendelkezésre álló reakcióidő (1755-ben az óriáshullám 50 perc alatt ért Cádizig), a jelenlegi riasztórendszerekkel a földrengés után öt perccel már lehet tudni, hogy várható-e utána cunami vagy sem.

Mint elmondta, a tudósok már dolgoznak a Földközi-tengeri térség szökőárriasztó rendszerén, és várhatóan 2011-re készen is lesz. A 40-50 millió eurós tervet három évvel ezelőtt kezdték el, nem sokkal a 2004. decemberi dél-ázsiai szökőár után, amelyben mintegy 230 ezer ember vesztette életét. Ezt követően kezdték el a ázsiai országok is kiépíteni a maguk riasztórendszerét.

Ami a lakosság tájékoztatását illeti, Stefano Tinti Japánt hozta példának, ahol a gyakori földrengésekre való felkészítésnek köszöntően az emberek tudják, mi a teendő, ha riasztást kapnak.

Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.

Tarr Zoltán: ilyen lesz a közmédia

A cél a szabad, független közmédia, ami nem a mindenkori hatalmat szolgálja, hanem valóban a köz érdekében működik, a hiteles tájékoztatáson dolgozik, és megbízható, politikamentes intézmény - közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán, miután az Országgyűlés elfogadta a közmédia intézményrendszerének átalakításáról szóló jogszabályt.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Egyik utolsó európai szövetségesét is elvesztette Trump – Durva sértegetésekkel ért véget a világraszóló barátság

Egyik utolsó európai szövetségesét is elvesztette Trump – Durva sértegetésekkel ért véget a világraszóló barátság

Donald Trump és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között éles, személyeskedő szóváltás robbant ki, miután az amerikai elnök azt állította, Meloni könyörgött neki egy közös fotóért a G7-csúcson. A konfliktus hátterében az iráni háborúval kapcsolatos nézeteltérések állnak: Olaszország megtagadta szicíliai katonai bázisainak használatát amerikai fegyverszállításokhoz, és nem vett részt a Hormuzi-szoros megnyitásában sem. A csörte különösen figyelemre méltó, mivel Melonit korábban Trump legkitartóbb európai szövetségesének tartották – ő volt az egyetlen európai vezető, aki részt vett az elnök beiktatásán. A diplomáciai feszültségnek konkrét következménye is lett: az olasz külügyminiszter lemondta washingtoni útját, miközben a vita belpolitikailag akár Meloni malmára is hajthatja a vizet, mivel Trump népszerűsége Olaszországban is egyre alacsonyabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×