Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Földközi-tengeri szökőártól tartanak

Megelőző riasztórendszerre, árvíztérképekre és a lakosság körében végzendő információs kampányra van szükség ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsék a károkat egy, a Földközi-tenger térségét sújtó szökőár esetén - jelentette ki Stefano Tinti olasz geológus a földtani tudományok európai szövetségének bécsi közgyűlésén.

A kutató halaszthatatlanul szükségesnek nevezte egy olyan regionális hálózat megteremtését, amely alkalmas arra, hogy időben észlelje a partok felé közeledő óriáshullámot és arra figyelmeztesse a lakosságot. Stefano Tinti emlékeztetett arra, hogy jelenleg a Mediterráneum teljesen védtelen egy esetleges cunamival szemben, és jelenleg egyetlen térségbeli ország sem rendelkezik ilyen riasztóeszközökkel.

Az olasz tudós szerint statisztikai adatok arra utalnak, hogy százévente egyszer fenyegeti szökőárveszély az európai mediterrán országokat, míg katasztrofális méretű tengerrengés ezer évben egyszer várható.

Felidézte, hogy az elmúlt négy évszázadban legalább két nagy szökőár sújtotta a Földközi-tenger térségét: az egyik Szicíliában következett be 1693-ban, a másik pedig a nagy lisszaboni földrengésként ismert 1755-ös katasztrófa, amely a spanyolországi Cádiz városát is a földdel tette egyenlővé.

Éppen ezért a bolognai egyetem professzora hangsúlyozta: az illetékes európai intézményeknek minél jobban meg kell ismerniük a Földközi-tenger, valamint az Ibériai-félsziget atlanti partjának lehetséges szökőár-forrásait. Elismerte ugyanakkor, hogy nem ismerik az 1693-as és 1755-ös rengések forrásait, és nehéz a tengerben lévő epicentrumok jellemzőit meghatározni.

Stefano Tinti kijelentette: bár rövid egy tengerrengés előtt rendelkezésre álló reakcióidő (1755-ben az óriáshullám 50 perc alatt ért Cádizig), a jelenlegi riasztórendszerekkel a földrengés után öt perccel már lehet tudni, hogy várható-e utána cunami vagy sem.

Mint elmondta, a tudósok már dolgoznak a Földközi-tengeri térség szökőárriasztó rendszerén, és várhatóan 2011-re készen is lesz. A 40-50 millió eurós tervet három évvel ezelőtt kezdték el, nem sokkal a 2004. decemberi dél-ázsiai szökőár után, amelyben mintegy 230 ezer ember vesztette életét. Ezt követően kezdték el a ázsiai országok is kiépíteni a maguk riasztórendszerét.

Ami a lakosság tájékoztatását illeti, Stefano Tinti Japánt hozta példának, ahol a gyakori földrengésekre való felkészítésnek köszöntően az emberek tudják, mi a teendő, ha riasztást kapnak.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×