eur:
412.77
usd:
396.86
bux:
79492.85
2024. december 24. kedd Ádám, Éva

Fele annyit sem ér már a füstünk

Az Európai Bizottság szerint kérdéses, hogy mennyire hatékony az Európai Unióban az úgynevezett melegházi gázkibocsátási kvóták kereskedelme. A kvótákkal való kereskedés lenne az éghajlatváltozás elleni fellépés sarokköve. Magyarországon például az érintett cégek túl nagy kvótát kaptak, mert túlbecsülték gázkibocsátásukat.

Az EU által kidolgozott rendszer szerint 9.400 nagy gyár és erőmű kapott kvótákat. A cél az, hogy a cégeket a tisztább technológiák meghonosítására késztessék.

A bizottság ugyanakkor most kiadott jelentésében azt írja, hogy a tagállamok túl nagy kvótákat állapítottak meg.

Magyarországon például 2005-re 30 millió tonna szén-dioxid kibocsátására kaptak jogosultságot az érintett cégek. Ehhez képest azonban csak nagyjából 26 millió tonnát bocsátottak ki tavaly, tehát a kvóta nem kényszerítette a vállalatokat környezetvédő intézkedések, illetve technológiák alkalmazására.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint Magyarországnak - a rendszerváltozást követően az ipari termelés drasztikus visszaesése nyomán - nincs csökkentési kényszere a kvótakereskedelmi rendszerben, és gond nélkül tudja 6 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid és öt más gázfajta légkörbe engedését a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott 2012-es dátumig.

A kvótákat itt és hat másik EU-tagállamban is azért becsülték túl, mert a hatóságok korábban nem rendelkeztek kibocsátási adatokkal.

A kvótákról szóló adatok nyilvánosságra kerülése után drasztikusan visszaestek az úgynevezett kvótakreditek árai. Ezek az elmúlt két hétben már amúgy is 60 százalékot veszítettek az értékükből, mivel az adatok egy részét korábban nyilvánosságra hozták.

A gázkibocsátási kvótákkal kereskedő egyik bank illetékese "viccnek" nevezte azt, hogy milyen módon adták tovább a kvótákról szóló információt.

A kvótarendszer lényege éppen az lenne, hogy megdrágítsák a cégeknek a környezetszennyező tevékenységet, miközben a hatékony cégeket azzal jutalmaznák, hogy felszabaduló kvótáikat eladhatnák a szennyező vállalatoknak.

Ha azonban a cégek nagy részét gyakorlatilag nem kényszerítik a gázkibocsátás visszafogására, akkor veszélybe kerül a klímaváltozási elleni harcban vállalt EU-s célok megvalósítása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Melyek a magyarok kedvenc karácsonyi ételei, zenéi és filmjei? – van egy meglepetés is

Melyek a magyarok kedvenc karácsonyi ételei, zenéi és filmjei? – van egy meglepetés is

A magyar férfiak kevésbé szeretik a karácsonyi filmeket és zenéket, mint a nők – egyebek mellett ez derült ki az Europion reprezentatív felméréséből. Zöldi Katalin, a cég operatív vezetője az InfoRádióban elmondta: a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta azt, hogy a karácsonyt családi ünnepnek tartja, míg a szilveszter esetében csak 23 százalék szereti szűk családi körben tölteni az év utolsó napját.

Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

A gyász ellenére az élet megy tovább. Olyannyira, hogy a péntek esti szörnyű terrortámadás után szerte az országban továbbra is nyitva tartanak a karácsonyi vásárok. A hangulat azonban jó ideig aligha lesz olyan, mint az öt halálos áldozatot és több mint 200 sérültet követelő gázolásos merénylet előtt volt.
VIDEÓ
Összejött a bravúr a forintnak

Összejött a bravúr a forintnak

Az illikvid karácsony előtti devizapiacon óriási kilengéseket láthattunk a forintárfolyamban: míg kora délutánig jelentősen gyengült az árfolyam és 415 felett is járt már az euró, később 412,5 alá is benézett az árfolyam, és este is ezen szint alatt maradt. A dollárral szemben szintén számottevő erősödést mutatott a magyar fizetőeszköz: a nap folyamán az USD/HUF jegyzése egy ponton már 400 közelében is járt, estére viszont egészen 396,2-ig visszakorrigált a kurzus.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×