eur:
395.67
usd:
366.68
bux:
65714.75
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
David B. Cornstein, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete Kövér László házelnöknél tett bemutatkozó látogatásán az Országházban 2018. június 27-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

David B. Cornstein: Budapestre jöhet Donald Trump

A kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodás elfogadása után tart lehetségesnek egy amerikai-magyar csúcstalálkozót a budapesti amerikai nagykövet. David Cornstein az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban felidézte, hogy a dokumentum már a magyar parlament illetve az amerikai törvényhozás előtt van, de még ratifikálni kell. Ezután belekezd a látogatás megszervezésébe.

A múlt héten volt húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott a NATO-hoz. Mi a véleménye Washingtonnak a magyar védelempolitikáról annak fényében, hogy Magyarország továbbra is a GDP alig több, mint egy százalékát költi védelmi kiadásokra?

Nagyon elégedettek vagyunk a magyar kormány lépéseivel, amelyeket annak érdekében tett, hogy teljesítse az Egyesült Államok és a NATO tagállamok irányába tett kötelezettségvállalásait. Elvállalta, hogy Magyarország bruttó hazai terméke két százalékát védelmi kiadásokra fordítja. Hiszem, hogy a magyar kormány elkötelezett ennek teljesítése mellett. Azt hiszem, 2024-re irányozta elő mindennek megvalósítását, de nem lennék meglepve, ha hamarabb sikerülne elérniük ezt a célt. Egyszóval elégedettek vagyunk a magyar kormány védelmi kiadásaival – ami egyébként nem az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, hanem Magyarország és a NATO-országok védelmét!

Ejtsünk néhány szót a magyar és az amerikai kormány között várhatóan idén életbe lépő Védelmi Együttműködési Megállapodásról. Mely részleteiben sikerült megállapodniuk és várhatóan mikor lép életbe?

Missziónk már azelőtt is a megállapodáson dolgozott, hogy én idejöttem volna. Nagyon elégedett voltam Szijjártó külügyminiszter úr washingtoni látogatásával. Közösen vettünk részt egy találkozón Wess Mitchell-lel, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkárával, valamint az amerikai és a magyar hadsereg néhány képviselőjével. Sikerült elsimítanunk az összes kérdéses pontot. Jelenleg az amerikai kormány és a magyar parlament előtt van a dokumentum, a törvényhozás védelmi bizottsága vizsgálja felül. Ha ezzel végzett, a parlament elé terjeszti. Reményeink szerint a teljes testület elfogadja a dokumentumot, és végezetül tartunk majd egy szép ceremóniát, amelyen aláírjuk a megállapodást.

Tartalmazni fog a megállapodás olyan rendelkezést, amely az amerikai katonák szabad mozgását hivatott szabályozni?

Amennyiben a szabad mozgás alatt arra gondol, hogy a hétvégén, amikor eltávon vannak, a légvédelmi bázisról vagy bármely más laktanyáról az országon kívül vagy belül mozoghatnak, akkor... vagy nem erre gondol?

A katonai felszerelések és harci járművek szabad mozgására.

Tudtommal az előző megállapodáshoz képest ezen nem változtattunk. A járművek mozgatásakor egy bizonyos eljárásrendet kell követni, amelyet mindkét kormány elfogadott.

Az amerikai diplomácia – többek között Ön is – kritizálja a magyar kormányt azért, mert blokkolja Ukrajna észak-atlanti integrációját, amíg nem változtat a területén élő magyar közösségek kisebbségi jogait sértő politikáján. Az alapvető polgári és kisebbségi jogok, vagy a kelet-ukrajnai háború a fontosabb Washington számára?

Borzasztó ami Kelet-Ukrajnában történt, miután Oroszország benyomult és elcsatolta a Krímet. Tízezer ember vesztette életét és rengetegen megsebesültek. Ez egy borzasztó helyzet – gondoljon bele, mi lenne ha ez az Ön hazájával történt volna? Vagy az én hazámmal? Ezt senki sem akarhatja. Ugyanezen az alapon elismerjük Magyarország álláspontját Ukrajna másik szegletével kapcsolatban, ahol 150, egyesek szerint 175 ezer magyar él, akik magyarul beszélnek és akiket ide köt örökségük. Ők Ukrajna állampolgárai. Teljes mértékben együttérzünk velük és érzelmeivel, hiszen a nyelvtörvény most hirtelen meg akarja mondani nekik, hogy gyermekeik mely évfolyamokon milyen nyelven tanuljanak az iskolákban. Mindazonáltal nem hisszük, hogy a két kérdéskört össze kellene kapcsolni. Mindkettő fontos kérdés. Nem hiszem, hogy az orosz agresszió megtörtént volna, ha Ukrajna tagja lett volna a NATO-nak, vagy bárminemű kötődése lett volna a szövetséghez. Úgy gondolom, hogy bölcsebb döntés lett volna, ha Ukrajna a nyelvtörvényt csak a nem-NATO, vagy nem-EU tagállamokra - a tagállamok hivatalos nyelvét beszélő kisebbségeire - alkalmazza. Mindkét törekvéssel rokonszenvezünk, egyik sem fontosabb a másiknál. Természetesen fontos számunkra úgy az emberi élet védelme, mint a körülmények, amelyek között a gyermekek nevelkednek. Nem emelhetünk ki ezek közül egyet sem, mindkettő fontos.

Az amerikai-magyar kapcsolatok egyik sarokpontja a Közép-Európai Egyetem kérdése. Decemberben azt nyilatkozta: sajnálja, hogy a CEU bizonyos funkcióit kénytelen Budapestről Bécsbe költöztetni. Milyen hatással volt ez az amerikai-magyar kapcsolatokra?

Nem változtak az ezzel kapcsolatos érzelmeim. A CEU egy világhírű, varázslatos intézmény. Egy igazi sarokkő volt Magyarországon. Továbbra is azt kívánom, bár ne akarnák áttelepíteni Bécsbe! Ez egy szörnyű veszteség úgy az egyetem, mint Magyarország számára. Szeretném, ha Budapesten maradna. Mindemellett azonban azt is nyilatkoztam, hogy személy szerint én úgy látom: ennek a történetnek a végkifejletét valójában két ember személyes kapcsolata alakította így. Addig, ameddig a két ember egyike nem nyit a másik irányába – már ha ez egyáltalán elképzelhető –, nem hinném, hogy bármi is változni fog. Más kérdés, hogy ennek befolyással kell-e lennie az amerikai-magyar kapcsolatokra? Tudja, a barátok néha nem értenek egyet egymással. Nyolcvan éves vagyok. Nincs egyetlen barátom sem, akivel ne különböztem volna már össze. Mégis a barátaim. Szóval azon dolgozunk, hogy tovább javítsuk az ideérkezésem óta kialakított kapcsolatainkat, és minél több sikert tudjunk felmutatni.

Amikor azt mondja, hogy mindez két ember konfliktusa, Orbán Viktorra és Soros Györgyre gondol.

Igen.

A magyar kormány azt állítja, hogy Soros György és az Európai Unió beavatkozik Magyarország belügyeibe. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Oroszország és Kína avatkozik be a magyar politikába. Ki tör valójában a magyar szuverenitásra?

Én jobban aggódom Oroszország és Kína miatt, mint Soros György miatt. Ez a két ország együtt azért mégiscsak egynéhány dollárral gazdagabb, mint Soros György, és nagyobb károkat okozhatnak, mint amire ő egyedül képes lehet. Az egyik ellentét inkább filozófiai síkon ragadható meg: a konzervatív és a liberális gondolkodásmód szembenállásában. Oroszország és Kína nem filozofálnak. Ők a nyers valóságban tevékenykednek, ami nagyon aggasztó lehet e varázslatos ország számára, amelyet úgy megszerettem! Nem az Egyesült Államok miatt aggódom az orosz és a kínai befolyás magyarországi térnyerése kapcsán, hanem Magyarországot féltem! Az ő befolyásolásuk sokkal komolyabb probléma annál, mint amire az a bizonyos férfi képes lehet.

Mely területeken nyilvánulnak meg az orosz és kínai befolyásolási kísérletek Magyarországon?

Nagyon szomorú tény, hogy Magyarország energiaellátásának 85 százaléka Oroszországból érkezik. Mi is átéltük ezt a hetvenes években, amikor minden energiahordozónk a Közel-Keletről jött. Nagyon jól emlékszem. Nem tudtuk megtankolni autóinkat, aggódnunk kellett az áramellátás miatt. Itt, Magyarországon is megtapasztalták, milyen az, amikor lekapcsolják a villanyt. Egyre jobb az idő, egyre melegebb van, már az ablakokat is kinyitjuk, de két hónappal ezelőtt nem szívesen lakott volna itt fűtés nélkül! Borzasztó lett volna a gyermekek, az idősek, mindannyiunk számára! Ezt bizony az oroszok irányítják. Ha megváltozna az orosz gázhoz fűződő, jelenlegi függő viszony Magyarországon, azt hiszem, hogy az emberek hozzáállása is teljesen megváltozna. Mi ezen dolgozunk – a romániai gázvezetéken és a cseppfolyós gáz horvátországi elérhetőségén. Visszatérve a Kínával kapcsolatos kérdésére: Oroszország agyafúrt, de Kína még nála is agyafúrtabb! Dörzsöltek az üzletben és nagyon fejlettek technológiailag. Nem kell aggódniuk a természeti erőforrások miatt és rendelkezésükre áll az emberi erőforrás is. Megjelennek a magyar piacon is, például a Huawei is, és miután magukkal hozzák az új 5G-technológiát, ők fogják irányítani annak felhasználását is. A kínai kormány kezére akarja játszani a saját és gyermekei jövőjét? Én aggódnék emiatt.

Említette az energiaellátás kérdését és a cseppfolyósított gázt. Ez utóbbi egészen egyszerűen drágább, mint az orosz gáz.

Igen.

Azt várja el Magyarországtól, hogy többet költsön energiahordozókra?

Elárulhatom, hogy a miniszterelnök nem akar többet költeni rájuk. Most, hogy Horvátország úgy döntött: egymaga állja az egész beruházás költségeit, remélhetőleg bizonyos mértékig hatással lesz a cseppfolyósított gáz árára is. A tárgyalások jelenleg is zajlanak. A kérdés ez: hajlandó-e egy kicsivel többet fizetni az energiáért annak érdekében, hogy ne függjön egyetlen forrástól oly mértékben, mint jelenleg? Ez egy érdekes felvetés. Szerintem a legtöbben azt válaszolnák, hogy „igen, hajlandó lennék a többletfizetésre”, de a következő kérdés az, hogy mekkora is az a többlet. Meg kell vitatni, hogy hajlandóak vagyunk-e fizetni 5, 15, 25 százalékkal többet! Mennyivel többet vagyunk hajlandóak kifizetni annak érdekében, hogy ne legyünk kiszolgáltatva egyetlen forrásnak? Azt hiszem, hogy csak kevéssel kellene többet fizetnie a kormánynak. De persze megint csak kérdés, hogy mit tekintünk kevésnek, és mivel tudjuk a többletfizetést megindokolni? Ez egy nehéz kérdés, de szerintem megéri a többletfizetést. Nem dupla-, vagy triplaárról beszélünk, de többről, mint amit most fizetnek. A probléma az, hogy ebben az esetben az orosz szállító fogja lejjebb vinni az árakat, annak érdekében, hogy ez ne történjen meg.

Ez a kapitalizmus.

Igen.

A romániai gáz, illetve a kitermelés joga, részben amerikai vállalatok kezében van. A magyar kormány már kiépítette az ő részére eső infrastruktúrát, de ez nem történt meg Romániában. Mit tehet ennek érdekében Washington?

Beszéltem Pompeo külügyminiszterrel, Perry energiaügyi miniszterrel, a Fehér Házzal, és mindenkivel, akivel lehetséges, a Romániával való együttműködés fontosságáról. Mindnyájuk tudtára adtam, milyen fontos, hogy ez a projekt megvalósuljon. Próbáljuk elérni az Exxonnál, hogy vigye véghez ezt a beruházást és kezdje meg a gáz kitermelését a Fekete-tengeren. Ez egy magánvállalat, a beruházás helyszíne pedig nem az Egyesült Államok. Szóval próbáljuk minden befolyásunkat latba vetni annak érdekében, hogy rámutassunk, milyen fontos is ez a projekt! Említette Horvátországot és a cseppfolyósított gázt. Az egy szép gesztus, de a romániai projekt háromszor akkora, mint a horvátországi. Nagyon-nagyon fontos, hogy megvalósuljon! Meg kell dicsérnem az Orbán-kormányt, amiért kiállnak emellett! Megállapodás útján elkötelezték magukat arra, hogy a Fekete-tengerből kinyert gáz utolsó unciáját is felvásárolják! Ha ez nem történik meg, az veszteséget jelent számukra! Nem csupán tekintélyveszteséget, de kemény valutát is vesztenek! Magyarország mindent megtett, amit lehetett. Felismerte, milyen fontos dolog a diverzifikáció! Nem kell zseninek lenni hozzá. Senki nem akarhat abban a helyzetben lenni, mint amiben ez az ország jelenleg van. Tudják ezt, és változtatni akarnak ezen! Készek elfogadni azokat az energiahordozókat, amelyek eljutnak Magyarországig, már csak rá kell vennünk Romániát és az Exxont, hogy megvalósítsák ezt a projektet!

Jeruzsálemben Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt megnyitottak egy új magyar külgazdasági képviseletet. A jelenlegi amerikai adminisztráció teljesen új alapokra helyezte az ország Közel-Kelet-politikáját, amely néha ellentétben áll az Európai Unió elképzeléseivel. A magyar kormány melyik állásponthoz közeledik?

Örömömre szolgált, hogy Szijjártó külügyminiszter úrral Jeruzsálembe látogathattam és találkozhattam réges-régi barátommal, Bibi Netanjahuval a diplomáciai kereskedelmi iroda megnyitásán! Mindez azért volt jelentős, mert hosszú-hosszú idő óta ez volt az első olyan diplomáciai iroda, amelyet egy európai ország Jeruzsálemben létesített. Mi magunk is Jeruzsálembe helyeztük át Tel-Avivból nagykövetségünket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök is megjegyezte, hogy van egy varázslatos telek közvetlenül az amerikai nagykövetség mellett, és boldog lenne, ha Magyarország képviselete megtelepedne ott. Én magam is osztoznék a miniszterelnök örömében, ha ez megtörténne! Nagyra értékeljük, és én személyesen is nagyon nagyra értékelem, ahogy Magyarország kiállt az ENSZ-szel és az Európai Unióval szemben, amikor erőszakos szóbeli támadás érte az Egyesült Államokat Izrael miatt. Magyarország támogatója, barátja és szövetségese az Egyesült Államoknak és Izraelnek. Kormányom ezt soha nem fogja elfelejteni!

Mit gondol, mikor fog Donald Trump elnök Magyarországra látogatni?

Nem szükséges elmondanom, hogyan bánt az Egyesült Államok ezzel a nagyszerű országgal a Donald Trump elnökké választása előtti nyolc évben. A jelenlegi adminisztráció úgy gondolta, hogy ezen változtatni kell. Az első három hónap során, amelyet itt töltöttem, rengeteget dolgoztam a kapcsolatok kiépítésén és azon, hogy bebizonyítsam: a mi szívünk és a mi elménk mennyire különbözik attól, amit az előző adminisztráció látni engedett. Szükségtelen újra felsorolnom mindazokat az embereket, akik ellátogattak már Magyarországra, de kiemelném a külügyminisztert, aki nemrég itt járt. Tehát nagyban kiszélesítettük kapcsolatainkat. Szeretnénk, hogy néhány olyan dolog is megvalósuljon, amelyeken már a mi képviseletünk dolgozott, ilyen például a Védelmi Együttműködési Megállapodás, amely reményeink szerint hamarosan végső stádiumába ér, de ezen kívül is van néhány bejelentenivalónk, amelyeken még dolgozunk. Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót.

Végül arra kérem, hogy reagáljon azokra a híresztelésekre, miszerint le készül mondani nagyköveti posztjáról!

Nem hallottam a pletykát!

Sok időt töltött az Egyesült Államokban mostanában.

Tudja, a legutóbb, amikor ott jártam, nagyon nem akartam ott lenni. Hat hónapig dolgoztam a Védelmi Együttműködési Megállapodáson, és azon, hogy Mike Pompeo külügyminiszter ellátogasson Magyarországra. Nem arra vágytam, hogy egy New York-i kórházban legyek ahelyett, hogy Pompeo külügyminiszterrel legyek. Mindazonáltal egészségügyi problémám volt. Holnap is visszarepülök, valamit le kell ellenőriztetnem, de a probléma remélhetőleg megoldódott. Ez volt az egyetlen dolog, ami távol tartott. Hacsak nem akarja, hogy elmenjek, én nem tervezek lemondani! Mielőtt megérkeztem volna Budapestre, beszéltem emberekkel, akik korábban nagykövetként dolgoztak, és mind azt mondták: „mindegy mi mindent értél el életedben, nagykövetnek lenni a legizgalmasabb és legérdekesebb dolog lesz, amit valaha tettél!” Ez teljes mértékben igaz. Élvezem ezt a munkát! Nagyon kedvelem az embereket, akikkel együtt dolgozom itt a nagykövetségen, és nagyon nagyra értékelem azokat az embereket, akikkel a magyar kormány részéről kell együttműködnöm. Egyetlen emberrel sem volt bármiféle nézeteltérésem ebben a kormányban. Szeretem ezt az országot és Budapest városát, így amíg Ön, vagy valaki más nem akarja, hogy elhordjam magam, addig itt maradok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×