Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó

Földi paradicsomban a szörfösök az olimpián, pedig egy hajón laknak – nézze meg!

Az 1956-os „külön lovasolimpia” óta – Melbourne helyett Stockholmban rendezték meg a lovasversenyeket, ráadásul hónapokkal a novemberben kezdődő „nyári” játékok előtt – nem volt ilyen nagy távolság egyes versenyszínhelyek között, mint 2024-ben. De a szörfösök aligha bánják, hogy Tahitin kell versenyezniük, s egy hajón laknak…

Az anyaországon belül is vannak más helyszínek, Párizstól a legtávolabbi Marseille, ami a vitorlásversenyeknek ad otthont. Ilyen, persze korábbiak is volt már, 1972-ben München „helyett” Kielben, 1980-ban Moszkva „helyett” Tallinnban rendezték e sportág versenyeit.

Most azonban a szervezők Tahitire, Teahupoʻóba vitték a szörfversenyeket, annak távolsága a francia fővárostól 15 831 kilométer. A legutóbbi európai olimpián, 2012-ben, Londonban indult Detre Diána és Gádorfalvi Áron is, most, sajnos, nincsen magyar a mezőnyben.

Ami a helyszínt illeti, valóban a részvétel is élmény. A német Tim Elter a közösségi médiában megosztott egy kis videót a „szobájáról”, vagy inkább a kabinjáról, hiszen a versenyzők egy nagy hajón laknak. Az Aranui 5 egy luxushajó, amelyet „főszabályként” körutazásokra használnak, A sportolók luxuskörülmények között laknak, különösen a párizsi olimpiai falu szobáival összevetve. Az argentin La Nacion képeket is mutatott a hajó belsejéről.

Tim Elter egyébként vloggal, videós bloggal is jelentkezett már a helyszínről. Lenyűgöző.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×