Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A párizsi Champs Elysées és a diadalív a 2024-es párizsi nyári olimpia kezdete előtti napon, 2024. július 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Franklin II

Fokozott készültség az olimpián – egy merénylet vagy terrorakció súlyosan rombolná Franciaország imázsát

Az elmúlt évek párizsi terrortámadásai miatt indokoltan alkalmaznak jelentősen szigorúbb biztonsági intézkedéseket az olimpia szervezői, mint ahogy a legmagasabb terrorkészültségi szint elrendelése is szükséges volt – mondta az InfoRádióban Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Az olimpiára készülve felszámolták a helyi hatóságok az illegális migránstáborokat Párizsban, a hírszerzés pedig elővigyázatossági és biztonsági okokból fokozta készenlétét. Egyes becslések szerint akár 15 millió vendég is érkezhet a francia fővárosba az ötkarikás játékok ideje alatt, így az önkéntesek mellett az illetékes hatóságoknak is lesz bőven feladatuk a következő bő két hétben.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a biztonsági intézkedéseket illetően három fő területen mozgósították az eljáró szerveket. Egyrészt rengeteg rendőrt és katonát küldenek ki az utcákra, hogy garantálható legyen a sportolók, a küldöttségek és a vendégek biztonsága. Vargha Márk szerint a létszámnövelés már csak abból a szempontból is indokolt volt, hogy az elmúlt években több terrortámadás is történt Párizsban.

A másik fő feladat a biztonsági övezetek kijelölése volt, amit úgy oldottak meg, hogy a városon belül kerítésekkel és sorompókkal zárták el az érintett területeket, így remélhetőleg nem jutnak be a kordonokon belüli részekre illetéktelenek. Ezekbe a zónákba ugyanis kizárólag QR-kóddal lehet belépni.

A harmadik fontos és elengedhetetlen tennivaló a titkosszolgálatok készültségi szintjének emelése volt, amelynek célja, hogy ne történhessen semmilyen terrorcselekmény az olimpiai játékok alatt. Az elemző kiemelte, hogy már az elmúlt hetekben is voltak razziák, rajtaütések a francia fővárosban, ezeket is folytatják. A francia belügyminiszter tájékoztatása szerint

az eddigi mozgósítások és intézkedések sikeresnek bizonyultak, mivel több merényletet is megakadályoztak a hatóságok.

Franciaország az elmúlt években az egyik legfőbb célpontja volt az Észak-Afrikából érkező menekülteknek, és éppen az olimpia miatt kezdték el kiüríteni a migránstáborokat Párizsban, valamint több más francia városban is. Emmanuel Macron az országimázs megóvása érdekében tartotta fontosnak ezt az intézkedést. Vargha Márk hozzátette: a szemtanúk beszámolói szerint a kitelepítések többnyire nyugodt körülmények között és gördülékenyen zajlottak, és a migránsok túlnyomó többsége elfogadta a számukra felkínált szálláshelyeket. Az érintett táborokból mintegy 12 500 embernek kellett távoznia az elmúlt egy évben, ami a 2021-es és a 2022-es évhez képest jelentős (38,5 százalékos) növekedésnek számít a kitelepítéseket illetően. Nagyon sok gyermek is érintett, egy év alatt 3434 kiskorút toloncoltak ki a menekülttáborokból. Ez a szám a duplája a 2022-es adatnak, illetve a háromszorosa a három évvel ezelőtti számoknak.

Az elemző elmondta: az érintett migránsokat Párizson belül, az Ile-de-France régióban szállásolták el. Bár komoly előkészületek és igényfelmérések előzték meg az áttelepítést, sokan így is elhagyták a felkínált menedékeket, és inkább visszaköltöztek közterületekre. Franciaországban a helyi becslések szerint jelenleg 309 ezer olyan migráns élhet, aki nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, és egyszerűen eltűnt a hatóságok látóköréből. A civil szervezetek szerint ezek az emberek nem fogják zavarni a biztonsági övezeteket az olimpia alatt, hanem még inkább meghúzzák magukat.

A biztonsági övezeteket naponta legalább 30 ezer rendőr és csendőr őrzi majd a következő bő két hétben, továbbá tízezer katona is szolgálatot teljesít Párizsban. Vargha Márk megjegyezte: külföldről is igen jelentős segítséget kapnak a franciák, ugyanis 2500 rendőr érkezik más országokból kifejezetten az olimpia miatt. Többek közt Spanyolország, az Egyesült Királyság, Németország és Katar is küld rendőröket Franciaországba. A Párizsban és környékén közlekedő járműveket kutyák ellenőrzik, elsősorban robbanóanyagok után kutatva, de

a bevetett egységek védik és kiemelten figyelik a Szajnán horgonyozó hajókat is, amelyeknek kiemelt szerepük lesz az olimpia megnyitóünnepségén.

Az elemző kiemelte, hogy az olimpia ideje alatt a megszokottakhoz képest jóval gyakrabban és nagyobb számban végeznek majd igazoltatásokat, a francia kormány pedig a legmagasabbra emelte a terrorkészültségi szintet, mivel az ukrajnai és főleg a gázai háború „rányomja a bélyegét” Franciaország biztonságérzetére. Az egész olimpián kiemelt figyelmet és védelmet kap az izraeli delegáció, tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban a Gázai övezetben zajló háború nyomán Európa-szerte megnőtt az antiszemita megmozdulások és támadások száma. Vargha Márk felhívta a figyelmet arra, hogy „az Izrael-ellenes hangok Franciaországban sem nagyon csendesednek”. Például a múlt hét végén egy francia baloldali politikus arról beszélt egy palesztinokat támogató demonstráción, hogy nem látják szívesen az izraeli sportolókat, és újabb mozgósításra szólított fel.

Figyelmeztető jelek és elrettentő példák a múltból

Vargha Márk hangsúlyozta: érthető a készültség fokozása és a szigorú biztonsági intézkedések alkalmazása, hiszen az elmúlt években számos terrortámadás történt Franciaországban, melyek közül kiemelte a 2015 januárjában a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap szerkesztőségét ért támadást, ahová két fegyveres muszlim hatolt be, és Allah nevében Mohamed próféta megsértéséért bosszút kiáltva tucatnyi embert – köztük két rendőrt – megölt, továbbá még két tucatnyit megsebesített.

A másik nagy terrortámadás 2015 novemberében érte Párizst, amikor géppisztollyal felfegyverkezett terroristák ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. Több mint 130 civil halálos áldozata volt a történéseknek és több mint 410-en megsérültek. A harmadik nagy franciaországi terrortámadás pedig 2016. július 14-én, a nemzeti ünnepen történt, amikor Nizzában egy tunéziai férfi bérelt teherautóval hajtott bele a nagy tömegbe, és több mint nyolcvan ember meghalt, több mint négyszázan pedig megsebesültek.

Vargha Márk szerint ezek a példák is azt mutatják, érdemes elővigyázatosnak lenni, és a francia hatóságok is ennek megfelelően készülnek az olimpia hivatalos megnyitójára, illetve a játékok alatti szükséges teendőkre, mert egy esetleges merénylet vagy terrorakció súlyosan rombolná Franciaország imázsát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×