eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A párizsi Champs Elysées és a diadalív a 2024-es párizsi nyári olimpia kezdete előtti napon, 2024. július 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Franklin II

Fokozott készültség az olimpián – egy merénylet vagy terrorakció súlyosan rombolná Franciaország imázsát

Az elmúlt évek párizsi terrortámadásai miatt indokoltan alkalmaznak jelentősen szigorúbb biztonsági intézkedéseket az olimpia szervezői, mint ahogy a legmagasabb terrorkészültségi szint elrendelése is szükséges volt – mondta az InfoRádióban Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Az olimpiára készülve felszámolták a helyi hatóságok az illegális migránstáborokat Párizsban, a hírszerzés pedig elővigyázatossági és biztonsági okokból fokozta készenlétét. Egyes becslések szerint akár 15 millió vendég is érkezhet a francia fővárosba az ötkarikás játékok ideje alatt, így az önkéntesek mellett az illetékes hatóságoknak is lesz bőven feladatuk a következő bő két hétben.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a biztonsági intézkedéseket illetően három fő területen mozgósították az eljáró szerveket. Egyrészt rengeteg rendőrt és katonát küldenek ki az utcákra, hogy garantálható legyen a sportolók, a küldöttségek és a vendégek biztonsága. Vargha Márk szerint a létszámnövelés már csak abból a szempontból is indokolt volt, hogy az elmúlt években több terrortámadás is történt Párizsban.

A másik fő feladat a biztonsági övezetek kijelölése volt, amit úgy oldottak meg, hogy a városon belül kerítésekkel és sorompókkal zárták el az érintett területeket, így remélhetőleg nem jutnak be a kordonokon belüli részekre illetéktelenek. Ezekbe a zónákba ugyanis kizárólag QR-kóddal lehet belépni.

A harmadik fontos és elengedhetetlen tennivaló a titkosszolgálatok készültségi szintjének emelése volt, amelynek célja, hogy ne történhessen semmilyen terrorcselekmény az olimpiai játékok alatt. Az elemző kiemelte, hogy már az elmúlt hetekben is voltak razziák, rajtaütések a francia fővárosban, ezeket is folytatják. A francia belügyminiszter tájékoztatása szerint

az eddigi mozgósítások és intézkedések sikeresnek bizonyultak, mivel több merényletet is megakadályoztak a hatóságok.

Franciaország az elmúlt években az egyik legfőbb célpontja volt az Észak-Afrikából érkező menekülteknek, és éppen az olimpia miatt kezdték el kiüríteni a migránstáborokat Párizsban, valamint több más francia városban is. Emmanuel Macron az országimázs megóvása érdekében tartotta fontosnak ezt az intézkedést. Vargha Márk hozzátette: a szemtanúk beszámolói szerint a kitelepítések többnyire nyugodt körülmények között és gördülékenyen zajlottak, és a migránsok túlnyomó többsége elfogadta a számukra felkínált szálláshelyeket. Az érintett táborokból mintegy 12 500 embernek kellett távoznia az elmúlt egy évben, ami a 2021-es és a 2022-es évhez képest jelentős (38,5 százalékos) növekedésnek számít a kitelepítéseket illetően. Nagyon sok gyermek is érintett, egy év alatt 3434 kiskorút toloncoltak ki a menekülttáborokból. Ez a szám a duplája a 2022-es adatnak, illetve a háromszorosa a három évvel ezelőtti számoknak.

Az elemző elmondta: az érintett migránsokat Párizson belül, az Ile-de-France régióban szállásolták el. Bár komoly előkészületek és igényfelmérések előzték meg az áttelepítést, sokan így is elhagyták a felkínált menedékeket, és inkább visszaköltöztek közterületekre. Franciaországban a helyi becslések szerint jelenleg 309 ezer olyan migráns élhet, aki nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, és egyszerűen eltűnt a hatóságok látóköréből. A civil szervezetek szerint ezek az emberek nem fogják zavarni a biztonsági övezeteket az olimpia alatt, hanem még inkább meghúzzák magukat.

A biztonsági övezeteket naponta legalább 30 ezer rendőr és csendőr őrzi majd a következő bő két hétben, továbbá tízezer katona is szolgálatot teljesít Párizsban. Vargha Márk megjegyezte: külföldről is igen jelentős segítséget kapnak a franciák, ugyanis 2500 rendőr érkezik más országokból kifejezetten az olimpia miatt. Többek közt Spanyolország, az Egyesült Királyság, Németország és Katar is küld rendőröket Franciaországba. A Párizsban és környékén közlekedő járműveket kutyák ellenőrzik, elsősorban robbanóanyagok után kutatva, de

a bevetett egységek védik és kiemelten figyelik a Szajnán horgonyozó hajókat is, amelyeknek kiemelt szerepük lesz az olimpia megnyitóünnepségén.

Az elemző kiemelte, hogy az olimpia ideje alatt a megszokottakhoz képest jóval gyakrabban és nagyobb számban végeznek majd igazoltatásokat, a francia kormány pedig a legmagasabbra emelte a terrorkészültségi szintet, mivel az ukrajnai és főleg a gázai háború „rányomja a bélyegét” Franciaország biztonságérzetére. Az egész olimpián kiemelt figyelmet és védelmet kap az izraeli delegáció, tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban a Gázai övezetben zajló háború nyomán Európa-szerte megnőtt az antiszemita megmozdulások és támadások száma. Vargha Márk felhívta a figyelmet arra, hogy „az Izrael-ellenes hangok Franciaországban sem nagyon csendesednek”. Például a múlt hét végén egy francia baloldali politikus arról beszélt egy palesztinokat támogató demonstráción, hogy nem látják szívesen az izraeli sportolókat, és újabb mozgósításra szólított fel.

Figyelmeztető jelek és elrettentő példák a múltból

Vargha Márk hangsúlyozta: érthető a készültség fokozása és a szigorú biztonsági intézkedések alkalmazása, hiszen az elmúlt években számos terrortámadás történt Franciaországban, melyek közül kiemelte a 2015 januárjában a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap szerkesztőségét ért támadást, ahová két fegyveres muszlim hatolt be, és Allah nevében Mohamed próféta megsértéséért bosszút kiáltva tucatnyi embert – köztük két rendőrt – megölt, továbbá még két tucatnyit megsebesített.

A másik nagy terrortámadás 2015 novemberében érte Párizst, amikor géppisztollyal felfegyverkezett terroristák ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. Több mint 130 civil halálos áldozata volt a történéseknek és több mint 410-en megsérültek. A harmadik nagy franciaországi terrortámadás pedig 2016. július 14-én, a nemzeti ünnepen történt, amikor Nizzában egy tunéziai férfi bérelt teherautóval hajtott bele a nagy tömegbe, és több mint nyolcvan ember meghalt, több mint négyszázan pedig megsebesültek.

Vargha Márk szerint ezek a példák is azt mutatják, érdemes elővigyázatosnak lenni, és a francia hatóságok is ennek megfelelően készülnek az olimpia hivatalos megnyitójára, illetve a játékok alatti szükséges teendőkre, mert egy esetleges merénylet vagy terrorakció súlyosan rombolná Franciaország imázsát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×