A költségvetésre többféleképpen is kihat a forintgyengülés, a jegybanknak pedig nyereséget hozhat - állapította meg a GKI Gazdaságkutató. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy a több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint értéke az április végi árfolyamhoz képest jelentősen, 6 százalékkal csökkent az euróhoz, és 10 százalékkal a dollárhoz képest július elejére, majd enyhén korrigált.

Az elemzés szerint az importált termékek árának növekedése emeli a fogyasztói árindexet, számos termék esetén az emelkedő importár akár ki is árazhatja a piacról a behozott terméket, ami

a hazai termelők számára jelentősebb áremelést tesz lehetővé.

A keresetek elmúlt években bekövetkezett erőteljes emelkedésének hatása még alig jelent meg az árakban, de az importverseny gyengülésével ez is erőteljesebben érvényesülhet - véli a gazdaságkutató.

A gyengülő forint javíthatja a gazdaság versenyképességét, mivel elvben ösztönzi az exportot, ezt az exportösztönző hatást azonban korlátozza, hogy az export túlnyomó részét a multinacionális cégek bonyolítják le, amelyek jellemzően nagy importaránnyal dolgoznak és belső elszámolásukban az árfolyam kevés szerepet játszik.

A GKI úgy számol, hogy

a 320 forintos euróárfolyam mellett a le nem hívott EU-források átértékelődéséből 300-350 milliárd forint többlet keletkezik a költségvetésben,

a gyengülő forint másrészt viszont növeli a költségvetés finanszírozási költségét.

A forint 1 százalékos leértékelése 70-80 milliárd forint nyereséget jelent a Magyar Nemzeti Banknak a devizatartalék átértékelődése következtében. A nyereséget a jegybank használhatja alapítványi célra vagy a költségvetésbe is befizetheti - áll a GKI elemzésében.