Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Jövő nyárig még lehet hagyományos gázkazánokat venni

A kereskedők az uniós rendeletben megszabott szeptember 26. után is tovább értékesíthetik a hagyományos gázkazánokat a lakosság részére, amelyeket legkésőbb 2016. július elsejéig üzembe kell helyezni - jelentette be Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten.

A Világgazdaság című lap által rendezett szakmai konferencián a helyettes államtitkár jelezte azt is: a lakosságon kívüli szférában tartani kell az uniós rendeletben meghatározott határidőt, vagyis 2015. szeptember 26. után csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni.

A határidőt tartalmazó rendelet legkésőbb a jövő hét elején megjelenik a Magyar Közlönyben - mondta a helyettes államtitkár.

Szilágyi László, a Merkapt Épületgépészeti Zrt. igazgatósági tagja a rendelet megszületésének előzményeit ismertetve emlékeztetett: az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energia-felhasználást 20-20 százalékkal csökkenti, a megújuló energiák részarányát pedig 20 százalékkal növeli. Ennek jegyében először a hagyományos izzólámpák gyártását szorította vissza, majd a háztartási gépek energia-címkézése következett, és 2013-ban kerültek sorra a fűtőkészülékek. Az ekkor született uniós rendelet 2015. szeptember 26-ig engedi a 86 százaléknál rosszabb szezonális hatásfokú gáz-fűtőkészülékek fogalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését.

A 86 százalékos szezonális hatásfokot csak kondenzációs technológiával lehet elérni, amikor a kazán a füstgáz hőjét is hasznosítja. Szeptember 26-tól ugyanakkor megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, hogy a kondenzációs kazán hatásfokát 100 százalék felett határozzák meg a gyártók - erről Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke tartott előadást.

A 100 százalék feletti hatásfokot csak akkor érheti el egy fűtőkészülék, ha a bevitt energiánál több fűtési energiát produkál. Ilyen berendezések például a hőszivattyús fűtőkészülékek. A kondenzációs gázkazán-gyártók korábban a hagyományos gázkazánok hatásfokához arányosították a termékeik hatásfokát, így hirdették azokat 100 százalék feletti hatásfokúnak - fejtette ki az elnök.

Az uniós szabályozás folytatódik, 2018-tól a szilárd tüzelésű és az egyedi helyiségeket fűtő berendezések hatásfokára is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd - fűzte hozzá Versits Tamás.

Miután a gázkazánokra is felkerülnek az energia-címkék, az ezek mögötti tartalmat ismertette Stefan Vötsch, a Bosch GmBH projektmenedzsere. A németországi adatokat alapul véve az A-kategóriás kondenzációs gázkazán beruházási költsége 8-9 ezer euró, az éves gázköltség pedig 1860 euró lesz. Az A+ berendezés már a kondenzációs kazán mellett napkollektort, melegvíz-tároló tartályt és szabályozó berendezést is tartalmaz. Ennek a beruházása 15-16 ezer euró, az éves gázdíj viszont csak 1500 euró. Ha 15 évre vetítjük a teljes költséget, akkor az mindkettőnél 46 ezer euró lesz.

A projekt menedzser úgy vélte, hogy a kondenzációs gázkazán-árak hamarosan visszaesnek a mostani hagyományos kazánok áraira, viszont a kazáncsere többe kerül, hiszen a kéményt alkalmassá kell tenni a friss levegő beszívására és az égéstermék együttes elvezetésére. Emellett a keletkező kondenzvíz elvezetéséről is gondoskodni kell.

Európa országai közül Nagy-Britanniában minden gázkazán kondenzációs. Szlovákiában 65, Magyarországon 42, míg Romániában 11 százalék a kondenzációs kazánok részaránya. Több példát hozott az előadó arra, hogy az uniós országok kedvezményes hitellel, illetve vissza nem térítendő támogatással segítették a hagyományos kazánok kondenzációs kazánokra cserélését.

Kérdésre válaszolva Stefan Vötsch elmondta, a Bosch még 15 évig gyártja a hagyományos gázkazánokhoz az alkatrészeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×