Négy százalékra emelte az új, 2020/I megnevezésű PMÁK kamatprémiumát az ÁKK. A közkedvelt államkötvény kamatozását az infláció mértékével megegyező kamatbázis és a kamatprémium együttesen határozza meg. A KSH adatai szerint az előző évi átlagos fogyasztói árindex százalékos mértéke -0,2 százalék volt, ezért az új kötvény induló, első évben érvényes kamatát kizárólag a kamatprémium határozza meg. Az alacsony induló inflációs értékre tekintettel a kamatprémiumot megemelt értékben, 4 százalékban határozta meg a kibocsátó.

Az államkötvényt 2015. február 11-től értékesítik a forgalmazók - olvasható az ÁKK közleményében.

Az intézkedés célja a kötvény népszerűbbé tétele az értékesítés elsődleges célcsoportja, a lakosság, a kisbefektetők számára. Az adósságkezelő számára továbbra is kiemelt cél e célcsoport elérése, a lakossági állampapír állományának az elmúlt három évben megvalósult gyarapodásához hasonló mértékű növelése. Ezt a célt segíti az új PMÁK 4 százalékos kamatprémiumának bevezetése mellett a rövidebb futamidejű lakossági állampapírok kamatainak a 3 százalékos éves kamatszinthez történő igazítása is.

2015. február 16-tól 3 százalékos kamattal jegyezhető a KKJ és a KTJ Plusz. 2,75 százalék az egyéves nyomdai úton előállított KTJ és a Féléves Kincstárjegy, valamint a kétéves KTJ 3,25 százalékos kamattal vásárolható. A KTJ termékek a Magyar Posta kijelölt értékesítési helyein, a KKJ a lakossági elsődleges forgalmazóknál, és a Magyar Államkincstárnál, az FKJ kizárólag a Kincstárnál kapható. A lakossági állampapírok közül a Bónusz és Prémium Magyar Államkötvényeket (BMÁK, PMÁK) és a Kamatozó Kincstárjegyet belföldi és külföldi magánszemélyek, belföldi non-profit cégek, míg a Féléves Kincstárjegyet és a Kamatozó Kincstárjegy-családot kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják.

Az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság. Fontos pozitívum továbbá, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb része belföldön kerüljön felhasználásra. A kedvező gazdasági folyamatok hatására mind a lakosságnál, mind a vállalkozásoknál több pénz maradt az elmúlt években. Ez az ország stabilitása szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen a lakosság a megtakarítások jelentős részét állampapírba fekteti, így egyre nagyobb arányban belülről finanszírozható az államadósság.