A tájékoztatás szerint az ellenőrző jegy első alkalmazása óta 1 396 742 liter borra érkezett alkalmazási igény 29 tételben. Eddig összesen 565 378 ellenőrző jegyet adott ki a HNT, míg további 5792 jegy kiadása folyamatban van.

A HNT munkatársai - a "C" típusú - származási bizonyítványok adatai alapján, a jogszabályban előírtak szerint, folyamatosan figyelik valamennyi tételt, de az ellenőrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak. Az ellenőrző jegy optimális méretével, a ragasztóanyag erősségével kapcsolatban pedig zajlanak az egyeztetések.

A HNT minden olyan bortétel esetén, amely kizárólag magyar szőlőből készül és az ellenőrzőjegyet megváltották utána, fejlesztési hozzájárulást ad, amelynek összege literenként 22 forint.

A nem Magyarországon forgalomba hozott tételek után az ellenőrzőjegy megfizetett összege teljes mértékben visszajár, így a magyar borok versenyképessége nem romlik az exportpiacokon.

A befolyt összeget a HNT promóciós tevékenységre használja fel, amely segítséget jelent a minőség javításában, a fejlesztések finanszírozásában - tartalmazza a tájékoztató.

Kiss Eliza, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár az MTI érdeklődésére mindehhez hozzátette: a HNT idén júniusban kapta meg az állami elismerést a szőlő-bor ágazatban működő szakmaközi szervezetként. Az e státusból eredő jogok alapján lép fel a belföldi borpiacon kialakult veszélyesnek ítélt helyzetek gyors rendezése érdekében, a kormányzattal együttműködve.

Így született meg Magyarországon - a más uniós tagállamokban származással kötelezően nem igazolt és piaci zavart is jelentő - eredetvédelmi kategória. Ez a földrajzi jelzés nélküli borok ellenőrzését teszi lehetővé, mivel piacszervezési intézkedésként bevezeti az ellenőrző jegyek alkalmazását. Az intézkedés azt célozta, hogy az oltalom alatt álló eredet-megjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borászati termékek piaci forgalmát, a teljes forgalmazási láncot felügyelni lehessen.

A HNT kérte a szakminisztériumtól e piacszervezési intézkedés kiterjesztését a döntően olasz borimport okozta piaci versenytorzulások kezelése érdekében. Ez a kiterjesztés ugyanis megakadályozza, hogy az elsőként más országban forgalomba került borászati termékek megkerülhessék az ellenőrző jegy használatát a magyar piacon - jelezte a helyettes államtitkár.

A HNT-nél az MTI-vel azt közölték, hogy azoknál a földrajzi jelzés nélküli boroknál kell kötelezően alkalmazni az ellenőrzési díjrendszert, amelyekre a C-típusú bor származási bizonyítványt legkorábban 2014. október 14-én igényelték, vagy más tagállamban már forgalomba hoztak és legkorábban 2014. december 15-én hoztak be Magyarországra. Az intézkedés tényleges hatásainak eredményéről, az alkalmazás tapasztalatairól folyamatosan, november óta gyűjti a HNT az információkat, fogadja a visszajelzéseket.

Megjegyezték: az ellenőrző jegy térítésmentesen jár az ellenőrzési díjat megfizetőknek annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a HNT által megfogalmazott előírásoknak. Az ellenőrzési díj 30 forint literenként a kiszerelési egység minden megkezdett literére.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2013-ban és 2014-ben a földrajzi jelzés nélküli borok mennyisége a Magyarországon forgalomba hozott boroknak mintegy 50, illetve 40 százalékát tette ki. Az import bort is tartalmazó borok mennyisége a földrajzi jelzés nélküli borok mennyiségének több mint felére tehető. Meghatározó mennyiségben Olaszországból származtak a Magyarországra importált borok.

A teljes magyar piacon 2013-ban és 2014-ben nagyságrendileg mintegy 2,5 millió hektoliter bort hoztak forgalomba évente - tájékoztattak a HNT-nél.