Az aranyszínű sárgaság 1924-ben jelent meg Franciaországban, majd néhány évtized alatt Európa számos pontján megtelepedett. Magyarországon először tavaly augusztusban, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki, ám azóta felbukkant Csongrád és Veszprém megyében is - mondta el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága és a Syngenta szakmai tanácskozásán Nádudvari Éva, a Syngenta szőlő termékmenedzsere az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.

A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama akár 50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A szakember kiemelte, hogy a kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony - többek között a rendkívül népszerű chardonnay, cabernet sauvignon, sauvignon, pinot noir és az olaszrizling is -, és a növények néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a Nébih vezetésével munkacsoport alakult, amely folyamatosan figyeli az aranyszínű sárgaságot terjesztő rovarokat, ezzel segítve a megelőző védekezést. A munkacsoport emellett olyan, a termelőknek szánt kiadványokon is dolgozik, amelyek segítenek a kártevő és a betegség felismerésében, tájékoztatnak a védekezési lehetőségekről.

A Nébih a megelőzés érdekében azt javasolja, hogy a termelők hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessenek, valamint gondoskodjanak a betegséget terjesztő kabócák elleni rendszeres permetezésről.