Infostart.hu
eur:
366.84
usd:
334.02
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

A csatlakozás növelte a V4-ek átlagos gazdasági növekedését

Az EU-csatlakozás majdnem évi egy százalékponttal növelte a visegrádi együttműködés (V4) országainak átlagos gazdasági növekedését az Erste Group makrogazdasági elemzőinek összesítése szerint.

Elemzésük szerint a visegrádi államok - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia - 2004-ben meglehetősen gyenge lábakon álló gazdaságokkal csatlakoztak az Európai Unióhoz.

A régió összesített GDP-je a csatlakozás óta nagyjából megduplázódott, így a négy ország részaránya az EU gazdasági teljesítményében 3,7 százalékról 5,4 százalékra emelkedett, a visegrádi négyek együtt már többet exportálnak, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország.

Az EU-bővítés az új és a régi tagállamok számára is előnyös volt a kereskedelem liberalizációja és az EU-források elosztása miatt: a V4 jelenleg az EU28 negyedik legnagyobb exportőre. A kivitel dinamikája a régió országainak mindegyikében jelentősen nőtt, az export az egyik legnagyobb előny: a négy visegrádi állam közül három - Szlovákia, Magyarország és Csehország - az unió öt legnyitottabb gazdasága között szerepel.

Rámutatnak arra: a fejlődés túlmutat az alapvető mutatókon, mint az egy főre jutó GDP értéke. Az életminőség-index szerint - amely nem csak az anyagi boldogulást jelzi, hanem számításba vesz olyan változókat is, mint a várható élettartam, a korai iskolaelhagyások száma, a jövedelmi egyenlőtlenségek, a nemek közti bérkülönbség, a gyilkossági arány - a V4 államok közül háromban nagyot javult az életminőség, olyannyira, hogy Csehországé meg is haladta Olaszországét és az Egyesült Királyságét. Szlovákia, Csehország és Lengyelország az elmúlt évtized során a legnagyobb fejlődést felmutató öt ország között szerepelt. Ugyanakkor Magyarország a második legnagyobb mértékű visszaesést könyvelhette el Görögország után.

Az Erste elemzői szerint az árkonvergencia együtt mozgott a jövedelmek felzárkózásával. A V4-államok összesített árszínvonala az EU15 2003-as átlagának 46 százalékáról 56 százalékra nőtt 2012-re. Az árak között fennálló különbség egyötöddel csökkent.

Az EU-bővítés egyedülálló lehetőséget kínált a nyugat-európai vállalatok számára is ahhoz, hogy új termelési kapacitásokat építsenek ki vagy a meglévőket bővítsék a V4-államokban, ezáltal nőtt a versenyképességük az unió belső piacán és a külpiacokon egyaránt. A V4-államokban az autógyártás vált a legjelentősebb exportvezérelt iparággá, olyannyira, hogy folyamatosan túlszárnyalják a régi EU-tagok autógyártási teljesítményét. A V4-régió jelenleg a második legnagyobb autógyártó az EU-ban, csak Németország előzi meg - olvasható az elemzésben.

A kereskedelem liberalizációjával párhuzamosan az EU-források is alapvető szerepet játszanak a V4-államok életében, hiszen az infrastruktúra javítását, valamint a kis- és középvállalkozásokat támogató projektek finanszírozását tették lehetővé. A 2014-től 2020-ig terjedő időszakra szóló kohéziós politika további 135,4 milliárd euró forrást irányzott elő a V4 számára.

A visegrádi államok mindegyike elkötelezett az euró bevezetése mellett, eddig csak Szlovákia csatlakozott az euróövezethez. A másik három ország számára az eurózónához és az európai monetáris rendszerhez (EMS) való csatlakozás lezáratlan kérdés marad ebben az évtizedben az elemzők szerint.

Az Erste Group elemzői szerint Magyarország számára a külkereskedelem felfutása jelenti az EU-csatlakozás legnagyobb előnyét. Tavaly az éves kivitel új rekordot döntött 81,8 milliárd euróval, amelynek 77 százaléka az unióba irányult. Ennek ellenére az EU-források komoly mértékű, 2013-ban a GDP 55 százalékára rúgó, a tíz év átlagában évi 2,4 százalékot elérő beáramlása továbbra is az egyik legjelentősebb a Magyarország EU-tagsága mellett szóló érvek között - olvasható az elemzésben.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×