A brüsszeli testület őszi prognózisát magyarázó értékelésében kiemelte: a kormány egyenlegjavító csomagja negatív hatással van a növekedési kilátásokra. Ezek a hatások rövid távon viszonylag korlátozottan érvényesülnek, de idővel lényegesen felerősödhetnek - írta a bizottság.

Az Európai Bizottság magyarázata szerint több okból is rosszabb az államháztartási hányra vonatkozó előrejelzésük, mint amit a magyar kormány vár. Egyrészt a brüsszeli szervezet gyengébb növekedést jósol, másrészt szerintük erősen vitathatók a kormány egyes, többlet-adóbevételt célzó intézkedései is. Ezenkívül mintegy 1 százalékpontos hiányemelkedést vár a testület egyes kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtási kockázatai miatt, ahogy számos kiadást, így a jegybank várható veszteségének kifizetését nem tartalmazza a kormányzati becslés.

A bizottság számításai szerint 2012-ben a GDP 2,25 százalékával javul a magyar strukturális hiány, ami - a 2009. és 2010. évi romlás után - azt eredményezi, hogy a 2009-2012-es időszakban fél százalékkal javulhat a magyar strukturális hiány. A szervezet becslései szerint 2013-ban további fél százalékkal, 2014-ben pedig 1 százalékkal javul a GDP-arányos strukturális hiány.

Az Európai Bizottság számításai szerint a magyar államháztartási hiány 2014-ben a pedagógusok béremelése, illetve a növekvő kamatkiadások miatt nőhet a GDP 3,5 százalékára. Ezenkívül a jegybank 2013. évi vélt, a GDP 1 százalékát kitevő vesztesége is rontja majd az államháztartás egyenlegét. "Ezeket a tényezőket csak részben ellensúlyozzák majd a gazdasági növekedés kedvező hatásai, illetve a további strukturális reformok" - írja a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület.

A szervezet a növekedési kilátásokkal kapcsolatosan kiemelte: a 2012. évi recesszió után lassú növekedés várható 2013-ban és 2014-ben. "A magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az egyre nagyobb torzító hatással bíró adók - így a pénzügyi szektorra kivetett nagyon magas többlet adóteher - okoznak".

Az Európai Bizottság szerint negatív és pozitív irányban is hatnak kockázatok a növekedési kilátásokra. Egyrészt a szigorúbb költségvetési politika még lassabb növekedéshez vezethet, míg kedvezőbb munkaerő-piaci fejlemények mellett nőhet a lakossági fogyasztás, ami kedvező hatással lehet a GDP-re.

A szervezet szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormányzati intézkedések hatására folyamatosan nő a munkaerő-piaci aktivitási ráta. Mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem változik, míg a foglalkoztatás folyamatosan nő.

A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is magas Magyarországon, elsősorban a növekvő élelmiszerárak, illetve kormányzati intézkedések miatt. A szervezet becslései szerint a magyarországi infláció 2013-ban jóval a jegybank 3 százalékos célja felett marad, és csak 2014-ben közeledhet a célhoz.

A magyar államháztartás hazai össztermékhez (GDP) viszonyított deficitje az idei 2,5 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2014-ben pedig már a 3 százalékos uniós tűrésküszöböt meghaladó 3,5 százalékra nő - áll az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi országjelentésében. Ugyanakkor a GDP-arányos bruttó államadósság az idei 78,4 százalékról 2013-ban 77,1 százalékra, 2014-ben pedig 76,8 százalékra csökken.

Az államháztartáson belül a költségvetés strukturális hiánya - kiszűrve a gazdasági ciklus és az egyszeri és átmeneti tételek hatását - az idei 2,0 százalékról jövőre 1,5 százalékra csökken, 2014-ben azonban 2,6 százalékra emelkedik.

A bizottság azzal számol, hogy a GDP az idei 1,2 százalékos csökkenés után jövőre már 0,3 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal bővül.

A növekedés motorja az export, amelynek növekedési üteme a tavalyi 6,3 százalékról az idén 2,0 százalékra csökken ugyan, de jövőre már 4,5 százalékkal, 2014-ben pedig 6,5 százalékkal emelkedik. Az import növekedési ütemét a következő két évben 3,9, illetve 6,2 százalékra várja a bizottság.

A magánfogyasztás nem támogatja a növekedést, az idei 0,8 százalék után jövőre még ugyanennyivel csökken, és csak 2014-ben várható 0,4 százalékos bővülés az EU-bizottság prognózisa szerint.

A közületi fogyasztás az idei 2,8 százalékos csökkenést követően jövőre és 2014-ben is csak 0,1, illetve 1,0 százalékkal bővül.

A beruházások még jövőre is 0,4 százalékkal zsugorodnak, 2014-ben azonban már szerény, 0,9 százalékos növekedés várható.

A munkanélküliség 2014-ig 10,8 százalékról 10,6 százalékra csökken az Eurostat módszere szerint számítva.

A fogyasztói árak az idei 5,6 százalék után jövőre 5,3 százalékkal, majd 2014-ben 3,9 százalékkal emelkednek.

Mind az áruforgalmi mérleg, mind a fizetési mérleg folyó tételei jelentős aktívumot mutatnak fel a következő két évben. A kereskedelmi mérleg aktívuma az idén várható 3,9 százalék után 2014-ben eléri a GDP 6,2 százalékát, a folyó tételeké pedig az idei 1,6 százalékról a GDP 2,6 százalékára emelkedik - áll az EU-bizottság őszi prognózisában.