Sokan várják a Parlament szőlészeti és borászati albizottságának december 15-i ülését, amelynek egyik fő témája a 2008-ban és 2009-ben a borok forgalomba hozatali járulékából összegyűlt pénzek felhasználásának tételes vizsgálata. A borászok két kérdéskörben szeretnének válaszokat, az egyik kényes téma a fenti összeg 40 százaléka, vagyis a piaci ellenőrzésekre felhasznált pénzek sorsa.

Általános vélemény, hogy a magyarországi borpiacon a termelők érvényesülését több olyan jelenség nehezíti, vagy éppen akadályozza, amelyek a szürke-, illetve a feketegazdaságba tartoznak. A szőlész-borász szakma álláspontja szerint a káros folyamatokat megfelelően szigorú ellenőrzéssel ki lehetne iktatni. Ezért is irányul fokozott figyelem arra a kérdésre: vajon az előírt célokra, vagyis ellenőrzésre fordították-e korábban a borok forgalomba hozatali járulékából az elmúlt években befolyó pénzek 40 százalékát?

A másik, sokakat érdeklő kérdéskör az összeg további 60 százalékának, vagyis a bormarketingre fordított pénzeknek a sorsa. Bár a korábbi pályázatok eredménye időszakonként az Agrármarketing Centrum (AMC) honlapján olvasható volt, komoly igény mutatkozik arra, hogy nyilvánosságra kerüljön a korábbi évek költéseinek teljes és tételes elszámolása. Az AMC új igazgatója, Simon Péter a várt elszámolást bemutatta a Sopronban tartott XI. Bormarketing Konferencián, ezeket az adatokat adjuk most közre az InfoRádió hírportálján.

A költségvetési források helyzetének vizsgálatakor mindig az szokott lenni az első kérdés, hogy éppen mennyi pénz áll rendelkezésre. Erre a rövid válasz az szokott lenni, az attól függ, hogy mit vizsgálunk - mondta a soproni konferencián Simon Péter. Az AMC igazgatója hangsúlyozta: több dologra kell figyelni, egyrészt a szabadon álló forrásokra, továbbá a lekötött és a kifizetett forrásokra.

Mint mondta: a forgalomba hozatali járulék bormarketingre fordított hatvan százaléka elkülönítetten kezelt költségvetési tétel, ez azt jelenti, hogy ellentétben a költségvetés többi sorain szereplő tételekkel, nem éves jellegű. Tehát év végén nem kell lezárni, a maradványt nem "söpri be" a központi költségvetés, hanem tovább gördül. A befizetések sem naptári évhez kötődnek, hanem két forduló van, augusztus 15-e és december 15-e.

A december 1-jei lekérdezésnek megfelelő állapot szerint a szabad forrás 582 millió forint, lekötött forrás 197 millió forint, az egyenleg az 780 millió forint, 200 millió forint nagyságrendű tételről most lesz döntés - tájékoztatott az AMC igazgatója. Hozzátette: az elmúlt 6 hónapban nem volt biztosított a bormarketing források elköltésének szervezeti háttere, ennek az időszaknak azonban most vége, hiszen létrejött az új bormarketing bizottság, és "bízunk benne, hogy a költés és a források felhasználása ütemesen fog megvalósulni."

Simon Péter beszélt a 2010-ben megvalósított nagyobb kampányokról. Mint mondta: ezen kampányokról a korábbi összetételű bormarketing bizottság döntött. Az AMC új igazgatója megjegyezte, hogy a jövőben a már meglévő értékeket "nem szeretnénk kidobni, hanem azokra mindenképpen építeni szeretnénk." A "Magyar bor mindenkor" kampány volt talán az idei év a fő attrakciója, amelyet számos kritika ért - mondta a bormarketing konferencián tartott előadásában Simon Péter. Közölte: a kritikákat figyelembe fogják venni. Az AMC igazgatója elmondta: 99 millió forintot fordítottak a kampányra, ebből 350 darab óriásplakát és 1165 televíziós reklám-spot jelent meg. Az 1165 spoton felül még voltak mennyiségi kedvezményes megjelenések is, néhány száz darabos nagyságrendben.

Az újjáalakult bormarketing bizottság a december 1-jén megtartott ülésén döntött arról, hogy folytatódik a Magyar bor mindenkor kampány, amely az első időszakban, tekintettel a télre, a vörösborra fog fókuszálni. A technikai lebonyolítás időigénye miatt valószínűleg a farsangi időszakban fognak ezek a kampányelemek megjelenni mind a közterületeken, mind pedig az
elektronikus sajtóban - számolt be a tervekről Simon Péter.

Elmondta: jelentős eseménye volt még az idei évnek a "borszerda" nevezetű eseménysorozat, amely négy alkalommal négy szerdát érintett. Az volt a törekvés, hogy a vendéglátóipar és a borászat szereplőit hangoljuk össze és elérjük, hogy az éttermekben a borfogyasztás emelkedjen. Ezen rendezvénysorozat keretében négyszer 265 darab city light támogatta a kommunikációt, négyszer 10 ezer nyomtatott információs anyag került ki, és több mint 200 étterem vett részt a lebonyolításában.

Most folyik ezen programnak az értékelése, azt már látjuk, hogy összességében véve sikeres volt, de az időzítése nem volt szerencsés, mert a technikai lebonyolítás elhúzódása miatt például az augusztusi borszerda nem lehetett sikeres. A tapasztalatok alapján éttermi programot szervezni különösebben nem túl szerencsés ilyenkor, hiszen nyaralási főszezon van.

A fröccskampány volt a következő jelentős esemény - emelte ki az AMC igazgatója. Véleménye szerint ez egy zseniális ötlet, mert a fröccs meglehetősen lenézett ital volt, és ezt sikerült gyökeresen megváltoztatni. Néhány évvel ezelőtt az volt a közvélekedés, hogy rendes ember a bort tisztán issza, nem tesz bele buborékos vizet. Itt sikerült a tapasztalatok alapján egy presztízsemelést végrehajtani, és a fröccsből sikerült egy népszerű italt kreálni. Ezt többek közt az egyjofröccs.hu honlap látogatottsági adatai is mutatták - mondta Simon Péter.

Hozzátette: a korábbi koncepció arról szólt, hogy általános, fogyasztás-népszerűsítő kampányok készüljenek, amelyek nem utalnak sem vörösborra, sem fehérborra, sem rozékra, sem borvidékekre, és még esetleg a látványelemeken megjelenő formákból se lehessen valamilyen borvidékre következtetni. Ezen most mi szeretnénk túllépni, és most már kevésbé neutrális kampányokat szeretnénk majd lebonyolítani - hangsúlyozta a soproni bormarketing konferencián az AMC igazgatója.

Mint mondta: a téli időszakra való tekintettel az a döntési javaslat született, hogy most a vörösbort fogjuk kiemelten kezelni, illetve a kampányban meg fognak már jelenni olyan vörösborok, illetve kékszőlő fajták is, amelyek jellegzetesen hazai fajták, mert ezt is szükségesnek tartjuk hangsúlyozni - tette hozzá. Például a kékfrankos és a kadarka is részt fog venni a kampányban, illetve a Bikavéreket is valamilyen formában a nevesíteni fogják.

Mint az igazgató elmondta: döntési javaslatot hoztak még egy, a Duna borrégiót érintő imázsjavító kampányról is. Hozzátette: a szakmában állandó vita van arról, hogy ki fizeti be a pénzt, hol van a nagy szőlőterület, ki teszi be a legnagyobb összeget, és kinek mennyi jár. Úgy ítélte meg a bizottság, hogy az alföldi borok presztízse indokolatlanul alacsony, holott ár-érték arányban jónak tekinthetőek. Valóban nagy kiterjedési területekről van szó, valóban szükség van arra, hogy némi többlettámogatást kapjanak.

Két további projekt indítását is javasolja a bizottság - hangzott még el a soproni konferencián. Az egyik Sopront érinti, a másik pedig a Balatoni Régiót. Két márka kiépítésének előkészítésére javasolt megítélni a bizottság öt-öt millió forintot. Azt tapasztaljuk, és gondolom, ezt az ágazat szereplői is érzékelik, hogy a középkategóriás borok piacán óriási problémák vannak - vélekedett Simon Péter. Mint mondta: csúcsboraink már vannak szép számmal. Természetesen ezeket is kell segíteni a külföldi és belföldi piacokon, de a középkategóriás boroknál óriási a probléma. Ha egy jelentősebb támogató kampányt szeretnénk lebonyolítani valamelyik terméket megtámogatására, akkor sok esetben azt tapasztaljuk, hogy nincsen a megfelelő árumennyiség.

Erre lehet megoldás a soproni kékfrankos és a balatoni rizling tudatos megjelenítése, ez magában foglalja a palackformát, a címkét, a kapszulát, a dugót, a prémium minőségű kartondobozt, illetőleg az adott bor marketingkampányának tervét.

Sopron esetében nem volt különösebben vita, mert itt egyértelmű, hogy ha Sopron, akkor kékfrankos, ebből van nagy terület, és ebből van áru is olyan mennyiségben, amit adott esetben egy országos kampányban, akár áruházi akció keretében is meg tudunk támogatni - mondta az igazgató. A Balatoni régió borainál a rizlingre azért esett a választás, mert a rizlingből van a legnagyobb terület.

Amennyiben ez a két projekt sikeres, akkor természetesen ezeknek is lesz folytatása. Tehát ha a többi borvidék szereplői részéről igény merül fel erre, akkor lehetőség van ehhez hasonló kampányokra - hangsúlyozta Simon Péter.

Az AMC igazgatója elmondta, döntöttek a legfontosabb külföldi kiállításokon való részvételről is. London, Düsseldorf és Bordeaux azok a kiállítási helyszínek, ahol a minimális jelenlét mindenképpen szükséges. Hozzátette: természetesen fölmerült még a bizottsági ülésen, hogy egyrészt más helyszínek is bekerülhetnek a listába, másrészt pedig majd azt is át kell gondolni az akcióterv keretében, hogy a kiállítási részvételt, milyen formában képzeli el a jövőben a szakma.

Simon szerint az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy az a koncepció, amely "az elmegyünk, nyitunk egy standot és kirakunk néhány pohár bort" felfogáson alapul, az önmagában kevés. Valamilyen attrakciót hozzá kell kapcsolni a bemutatkozáshoz - fejezte be előadását a bormarketing konferencián az AMC igazgatója.

A bormarketing kérdése a Parlament szőlészeti és borászati albizottságának december 8-i ülésén is élénk hozzászólásokat váltott a meghívott szakmai szervezetek képviselőinek részéről. A reakciók alapján Tiffán Zsolt, az albizottság elnöke arra kérte a jelen lévő Simon Péter AMC igazgatót, és Geönczöl Attilát, az új bormarketing bizottság elnökét, hogy a közeli jövőben elkészülő akcióterv koncepcióját ismertessék a szakma képviselővel.

Tiffán javaslata alapján az albizottság és a meghívottak közösen arról döntöttek, hogy a bormarketingre vonatkozó akciótervet, illetve a hosszabb távra készülő majdani stratégiát a parlamenti albizottságban január második felében megvitatják.