Az amerikai szolgáltató távozásával lényegében nem marad nagy külföldi cég a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő internetes piacán.

A Google és a kínai hatóságok az utóbbi hetekben tárgyalásokat folytattak arról, hogy az amerikai internetes óriás milyen keretek között maradhatna Kínában, ha betartja két hónappal ezelőtti fenyegetését, vagyis nem teljesíti a kínai kormány követelményeit ottani keresőportálja, a google.cn cenzúrázását illetően.

Ezek az egyeztetések egyre inkább zsákutcába jutnak, és elpárologni látszik a Google azon reménye, hogy kínai keresőoldalát a találatok "szűrése", vagyis bizonyos, a pekingi kormánynak nem tetsző keresési eredmények tiltása nélkül működtesse.

Az újság szerint a Google kínai oldalának bezárására fog kényszerülni, ugyanis a pekingi hatóságok nem engedik annak szabad működtetését. Erre utalnak Li Ji-csung (Li Yizhong) ipari miniszter szavai is, aki a napokban újságíróknak elmondta: a Google-nak vállalnia kell a következményeket, ha megsérti a kínai szabályokat.

A The Wall Street Journal szerint az internetes keresők 197 milliárd jüanos (288 milliárd dolláros) kínai piacán a Google részaránya 36 százalék, a legnagyobb szereplő a helyi Baidu kereső 58 százalékkal.

Ha a Google elhagyja Kínát, nem marad külföldi vállalat a 400 millió felhasználót számláló, naponta 250 ezerrel bővülő piacon. Kizárólag a helyi cégeken keresztül a kínai kormány könnyebben ellenőrizhetné az információáramlást a világhálón, a kínai internetezők viszont még jobban elszigetelődnének.

A külföldi internetes cégek számára politikailag kockázatos vállalkozás Kínában üzletelni a cenzúra szabályait betartva, jogvédő csoportok ugyanis hazájukban támadhatják őket emiatt.

A Google január 12-én jelentette be, hogy megszünteti a google.cn szűrését. A döntést azzal indokolta, hogy Kína szűkíti a véleményszabadság határait, és támadások érték a Google, valamint más külföldi cégek kínai oldalait. A Google arról egyeztetett Pekinggel, hogy döntése mennyiben befolyásolja egyéb ottani szolgáltatásait, például reklámeladásait kínai oldalak számára.

Ha a Google leállítja oldalát, az országon kívülről még mindig nyújthat majd kínai nyelvű keresőszolgáltatást, ahogy ezt tette azelőtt, hogy 2006-ban a google.cn működni kezdett. A kínai internetezők ezenkívül elvben továbbra is használhatják majd a Google egyéb, Kínán kívülről működtetett szolgáltatásait, például a Gmail levelezőrendszert.

A kínai kormány persze bármilyen oldalt blokkolhat, de amerikai elemzők szerint ezt nem fogja kockáztatni, mert felhasználók millióit haragítana magára. Peking azt a kevésbé drasztikus taktikát is választhatja, hogy a Google oldalainak hozzáférhetőségét lassítva vagy zavarva szoktatja le azok használatáról a kínaiakat.