Irány az egykor óriások lakta Torony – túraajánlatok a hétvégére

A Börzsöny mellett a Budai-hegység, a Mátra és az Alföld is tartogat kirándulási lehetőségeket, de a teljesítménytúrák kihívásait keresőknek is van tippünk.

A Börzsönyben Visegrádról Kóspallagra gyalogolhatnak el a Nagymaros, Kővesmező, Törökmező, Fehérkút-forrás útvonalon.

Törökmezőn várja önöket egy turistaház, egy vadaspark és egy kalandpálya is. Kóspallagtól 3 kilométerre, a Vác felé vezető út mentén találják meg a Bibervár nevű egykori őrtorony maradványait, vele szemben pedig egy középkori pálos kolostor romjait. Ez utóbbi a márianosztrai szerzetesrendhez tartozott, de azt II. József feloszlatta, ezért a falakat elhordták építőanyagnak. Most egy új, felszentelt, emlékhely áll ott.

Négy kocsi arany

A Bibervárat – régi nevén a Tornyot – még a tatárjárás előtt építette a Rosd nemzetség. Valószínűleg még a XIV. század elején, az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchikus időkben elpusztult. Egy 1527-es okiratban már Torony-pusztaként említik. A XVIII. század óta nevezik Bibernek, de azt még a kutatók sem tudják, hogy miért. Valaha egy település is csatlakozott hozzá, az volt Toronyalja. Egy legenda szerint a Toronyban óriások éltek, egy másik pedig arról regél, hogy a pálos kolostor romjaitól alagút vezet a márianosztrai rendházig, és a föld mélyén évszázadok óta egy hatalmas kutya őrzi a szerzetesek elrejtett kincsét: négy kocsi aranyat.

A Budai-hegységben Nagykovácsiból célozzák meg a Zsíros-hegyet, utána a Remete-szurdokon és Máriaremetén keresztül haladva Hűvösvölgyben szakítsák át a képzeletbeli célszalagot. Ott felmehetnek az Árpád-kilátóba, a Fenyőgyöngyéhez, de akár a Hármashatár-hegyre és a Virágos-nyeregbe is, egészen a Rozália téglagyárig, bár addigra már 27 kilométer lesz a lábukban.

A Csereháton Baktakék és Fancsal érintésével Encsre kirándulhatnak el az Országos Kéktúra útvonalán. Baktakéken van egy barokk stílusú görögkeleti templom. Nagyon szép, érdemes megnézni.

A Gerecsében a Turultól a Bundschu-kút, Vértestolna, a Hajagos-pihenő és az Aknatorony-kilátó felkeresése után jutnak vissza a kiindulópontjukra, ahol figyelmükbe ajánljuk a Gerecse Kapuja látogatóközpontot, a megújult tanösvényeket és a Szelim-barlangot.

A Zselicben Abaligeten tehetik le a kocsit, és Gálosfára sétákatnak át, ami egy kétszáz fős falucska Kaposvártól délkeletre, Hajmás és Bőszénfa között. A Festeticsek kastélyt építetettek ott.

A Mátrában a Fajzatpuszta, Világos-hegy, Tót-hegyes, Káva, Fajzatpuszta útvonalat javasoljuk. A Gyöngyöstarjánhoz tartozó Fajzatpusztán is van egy kastély, és körülötte egy gyönyörű angolpark.

A Balaton-felvidéken Balatonalmádiról indítható egy jó kis körtúra. A Csere-hegy, a Somlyó-hegy, a Lovas, a Malom-völgy, a Felsőörs, a Pityorka-dűlő, a Felső-hegy és az Óvári Messzelátó szegélyezte ösvényen menjenek. Az Óvári Messzelátó Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről kapta a nevét, aki nagyon sokat tett a kilátó és a balatonalmádi vasúthálózat megépítéséért.

Nyárfa, amiből kihajtott a zab

Az Alföldön is lehet ám túrázni, például Csongrád-Csanád megyében, Szatymaz és Zákányszék között, a kék jelzés mentén, tanyák pöttyözte homokos úton kanyarogva. Zákányszék mellett a Lódri-szikestó, az „Ezerarcú sömlyék” és a nagy vidraállománnyal rendelkező Csúcs-zsombó ígért kellemes kikapcsolódást. A sömlyék a semlyék alföldi elnevezése, és vizenyős mélyedést jelent. Zákányszék eredeti neve egyébként az volt, hogy Zabosfa, mert a legenda szerint állt ott egy öreg nyárfa, amiből kihajtott a zab, pedig nem is vetettek mellé ilyen gabonát.

Csodák az időjárásban is lehetnek, de azért inkább hallgassanak a tudósokra: „Többnyire erősen felhős, vagy borult lesz az ég, és kisebb eső-záporeső is elfordulhat. Éjszaka aztán átmenetileg felszakadozik a felhőzet és megszűnik a csapadék. Az északnyugati, nyugati szél időnként megélénkül, a hőmérséklet késő eset 10, hajnalban 5–6, délután 11 körül valószínű” – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Kiss-Szabó Zsanett.