eur:
393.01
usd:
366.47
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

Czibere: négyszeresére nő a gyermekjóléti központok száma januártól

A kormány elkötelezett abban, hogy megújítsa a gyermekvédelmi rendszer elsődleges védelmi vonalát, a gyermekjóléti rendszert januártól, ennek érdekében négyszeresére emelik a gyermekjóléti központok számát - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron, az országos gyermekvédelmi konferencián.

Czibere Károly elmondta, hogy a jelenlegi 48-ról 198-ra nő a gyermekjóléti központok száma, és járási központok jönnek létre. Hozzátette: ezzel több figyelem, több erőforrás jut a hátrányos helyzetű térségekben családgondozásra.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a változással egyetemben 10 százalékkal emelik a gyermekjóléti munkára jutó forrásokat, a létrejövő központokat pedig egyszeri, 400 millió forintos támogatással fejlesztik.

Czibere Károly hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem területén tovább erősítik a nevelőszülői hálózatot. Teljesülni fog az a terv, hogy év végére a 6 évnél fiatalabb gyermekek mindegyike a gyermekotthonokból nevelőszülőkhöz kerüljön, jelenleg mintegy 90 százalékuk már most nevelőszülőknél van - mondta, hozzátéve: a jövő év végére a 12 év alattiak is 100 százalékban nevelőszülőknél lesznek.

Kiemelte, hogy a nagy gyermekvédelmi intézményeket "le kívánják bontani", az uniós tervezési ciklus végére már nem lesznek ilyen intézmények az országban.

Az államtitkár közölte, hogy a gyermekétkeztetés területén a kormány szándékai szerint az év minden napján napi egyszeri meleg ételt kapnak a gyermekek. Jelenleg a 360 ezer bölcsődés és óvodás korú gyerek közül 318 ezer étkezik ingyen, a következő lépés pedig a szünidei étkeztetés megteremtése lesz: a szülők kérelme esetén az önkormányzatok kötelesek lesznek étkezést biztosítani a rászoruló gyerekeknek valamennyi iskolai szünetben - fűzte hozzá.

Brájer Éva (Fidesz), Székesfehérvár alpolgármestere köszöntőjében kiemelte: egyre nehezebb a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó embereket arra kérni, hogy hivatásuk szerint minél teljesebb szolgáltatást nyújtsanak a rászorulóknak. Ennek okaként az alacsony jövedelmet jelölte meg, és arra kérte a kormányt, hogy a szakembereket méltó javadalmazásban részesítse.

Czibere Károly erre reagálva közölte: a kormány élénken foglalkozik a kérdéssel, és az elvi megbecsülés mellett anyagit is kíván adni. Emlékeztetett arra, hogy a szférában dolgozók 2014-ben bérpótlékot, az idén pedig bérkiegészítést kaptak a bértáblán felül.

Elmondta, a kormány a szerdai ülésén tárgyal a bérkiegészítés 2016-ra vonatkozó folytatásáról, amely 28 milliárd forint többletbért jelent a közalkalmazotti bértáblára vetítve. Megemlítette, a bölcsődei dolgozókat hamarosan a pedagógus-életpályamodell szerint javadalmazzák, továbbá dolgoznak azon, hogy a szociális szféra területén is életpályamodellt vezessenek be, ez várhatóan jövő tavasszal a kormány elé kerül.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×