A halálbüntetés újbóli bevezetése, azaz 1978 óta Kalifornia és az amerikai kormány összesen négy milliárd dollárt költött a délnyugati állam siralomházaiban fogva tartottakra, akiknek végül alig két százalékát végezték ki. A kutatásnak a Los Angeles Timesban megjelent összefoglalójában a szerzők arra figyelmeztettek, hogy a költségek 2030-ig kilenc milliárd dollárra nőnek majd.

A két jogász által végzett felmérés rávilágít, hogy a 33 év alatt összesen 714 személyt őriztek kaliforniai siralomházakban, gyakran negyed századon át, különleges biztonsági intézkedések közepette. Ez, valamint a kivégzésig vezető szövevényes jogi eljárás és az elítéltek képviseletének a költségei nemcsak az kaliforniai kasszát, de a szövetségi költségvetést is megterhelik. Kaliforniában az amerikai átlagnál kétszer hosszabb idő telik el a halálbüntetés kihirdetése és a kivégzés között.

A tanulmány szerzői -Arthur Alarcon ismert bíró, és Paula Mitchell jogászprofesszor - nem foglaltak állást sem a halálbüntetés mellett, sem az ellene, csupán feltették a kérdést: van-e értelme fenntartani a rendszert, megkapják-e a kaliforniai választók, amit szeretnének?

A három éven keresztül tartó kutatás eredményei szerint a fenti kérdésre a válasz egyértelműen "nem". Egy halálbüntetéses ítélet esetenként 184 millió dollárral többe kerül az államnak, mintha tényleges életfogytig tartó börtönt szabnának ki a vádlottra, a többi között azért, mert ez utóbbi ügyek perköltsége jóval kisebbre rúg. Még a legdrágább tényleges életfogytiglannal végződő per is 1,1 millió dollárral kevesebb pénzt emészt fel, mint a legolcsóbb halálbüntetéses ügy. A fellebbviteli tárgyalásokon a halálbüntetéssel sújtott vádlottakat képviselő ügyvédek 300 ezer dolláros fizetést kapnak az államtól.

A szerzők azt is kiszámolták, hogy a halálbüntetés eltörlésével öt-hat év alatt egy milliárd dollárt spórolhatna az állam az adófizetők pénzéből; már azzal is évi 55 millió dollárral több juthatna a költségvetésből másra, ha kevesebb bűntényért lehetne halálbüntetést kiszabni.

A különleges kaliforniai törvények szerint a halálbüntetésre vonatkozó szabályokat csak népszavazással lehet módosítani, és az 1978 óta ebben a témában tartott referendumok eredményeképpen eddig folyamatosan szélesedett a halállal büntethető bűntények sora, s az országban egyedülálló módon már 39 bűntett tartozik ebben a kategóriába. "Nagyon szeretnénk, ha a választók ráébrednének, hogy ez hatalmas pénzpazarlás. Ha továbbra is ragaszkodnak a halálbüntetéshez, egyre több pénzt kell majd költeniük rá" - mondta a tanulmány egyik szerzője.

Szintén kaliforniai sajátosság, hogy a vádeljárás nagyon nehézkes, és rendkívül kevés halálbüntetéssel foglalkozó jogász-szakértő van, ezért gyakorlatban csak nagyon ritkán jutnak el az ügyek a kivégzésig. 2006 óta például egyetlen kivégzést sem hajtottak végre Kaliforniában, mivel a méreginjekció használata jogi problémákba ütközött.