Mindkét kérdésre igen a válasz. Miközben az emberek sokkal tovább élnek, mint bármikor a történelemben, a rájuk leselkedő betegségek száma hatalmas méreteket öltött, és minden eddigi adatot túlszárnyal. Eget rengető mennyiségben foglalkoznak az orvosok diabéteszes és elhízott emberekkel, de meglepő módon olyan betegségek kezelésével is, mint a szénanátha.

Az egyik lehetséges ok napjaink betegségeire a túlzott higiénia, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a szervezetben lévő férgek hiánya is.

Egyre tovább élünk

A várható élettartam ugyanakkor hatalmas mértékben növekedett a XX. század folyamán. Miközben 1900-ban a születéskor várható élettartam a világon átlagosan 36 év volt a férfiaknál és 38 a nőknél - az adatot a gyakori gyermekhalandóság rontotta jelentősen -, addig a mára ez átlagosan 67 évre emelkedett.

1900-ban mindössze egyetlen ország volt a világon, ahol a statisztika szerint 10 gyermekből több mint 9 megélte első életévét, mára azonban a vizsgálatba bevont 187 országból 168-ra igaz ez. Mindez köszönhető a megfelelő táplálkozásnak és a közegészségügyi rendszerek kialakításának.

A Yale Egyetem egészségügyi történésze, Naomi Rogers szerint a Föld mai népessége sokkal egészségesebb, mint az elődei voltak. Korábban világszerte a vezető halálokok között a fertőző betegségeket tartották számon, de az 1950-es években ez megváltozott: a betegségek között nem a fertőzések, hanem a krónikus panaszok váltak halálossá vagy tették munkaképtelenné az embereket, és rontottak jelentősen az életminőségükön - és ez egyre inkább jellemző a nyugati társadalmakra.

A fertőzések innentől kezdve főleg a harmadik világban élőknek okozták a fő problémát, miközben a nyugati emberek jórészt mentesültek, egyedül a HIV '80-as és '90-es évekbeli terjedése okozott zavarokat. Rogers szerint a nyugati emberek már-már elhitték, hogy őket nem fenyegethetik járványok, ezért éri őket sokkszerűen a mostani, új típusú influenza megjelenése.Arra azonban nem figyeltek fel, hogy a krónikus betegségek olyan számban vannak jelen az emberek, és már a gyermekek körében is, amely legalább olyan veszélyes lehet, mint egy súlyos járvány. A gyermekkori elhízás aránya például megnégyszereződött az elmúlt három évtizedben - a XX. század elején pedig szinte ismeretlen jelenség volt -, míg az asztmások kétszer akkora arányt tesznek ki, mint 1980-ban.

Mindez a környezet és az életmód megváltozásának köszönhető. Ahogy rámutatott, kutatások igazolják azt is, hogy egészségesebb gyermekeket hoznak világra azok az anyák, akiknek a lakókörnyezetében nincsenek gyorséttermek, mint azok, akik ki vannak téve ilyen csábításnak. Az egészségügyi történész szerint így manapság a legnagyobb veszélyt a társadalom jelenti számunkra.

Számos betegséget az immunrendszer rendellenes működése vált ki, ilyen például az allergia, amely az Egyesült Államokban minden negyedik ember életét keseríti meg, miközben vannak a világon olyan országok, ahol ezt egyáltalán nem ismerik. A higiénia tehát - amely hozzájárult a fertőző betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez - krónikus betegségeket váltott ki.

Szükségünk van férgekre

Manapság minden eddiginél kevesebb ember szervezetében vannak jelen a férgek. Korábban, ha csak időszakosan is, de minden ember szervezetében kimutatható lett volna élete során valamilyen féreg, mivel azok folyamatosan jelen voltak az emberek környezetében, hiszen a legtöbben állatok között éltek, még a városiak is lovon vagy lovashintón közlekedtek.

A Massachusettsi Egyetem orvosi karának gasztroenterológusa, Joel Weinstock elmélete szerint azzal, hogy az orvostudomány féregtelenítette az emberiséget, jelentős csapást mért az immunrendszerre. A férgek - bár irtózunk tőlük és küzdünk ellenük - kordában tartják az immunrendszer válaszait. Hiányukban a szervezet védekezőrendszere néha olyankor is akcióba lép, amikor nem kellene, így okoz kellemetlenséget sok embernek. Mint mondta, a modern ember egyik legnagyobb problémája az, hogy nem tud különbséget tenni a szükséges és a felesleges, esetleg túlzott higiénia között.