Címke: németország (5120 cikk)

Németország a vártnál korábban, 2024 helyett már 2022-2023 telén függetlenné válhat az orosz földgáztól Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint.

Leállt az orosz gáztranzit egy része Európa felé, de Németországban jelenleg nincs semmifajta ellátási nehézség, és nem észleltek korlátozást Ausztriában és Moldovában sem.

Megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentették német hírportálok.

Igazi vendéglátóhoz méltó udvariassággal méltatta a francia államfő javaslatát egy új európai államszövetség létrehozására a német kancellár. Emmanuel Macron Strasbourgban ismertetett, és néhány órával később Berlinben is megerősített vízióját Olaf Scholz meglehetős tömörséggel mindössze "érdekesnek" minősítette, ami nem feltétlenül egyetértésre utal.

Annalena Baerbock német külügyminiszter volt, aki felkereste az ukrán fővárost.

A lakosságnál nagy potenciált lát a takarékoskodásra és az általános sebességkorlátozás bevezetését is pártolja a "gazdasági bölcsek" egyike.

A francia-német duó több kezdeményezésre készül.

A múlt hét végén iktatták be hivatalába az újraválasztott Emmanuel Macron francia államfőt második elnöki mandátumára. Aligha véletlen, hogy újraválasztása óta első külföldi hivatalos látogatása Berlinbe vezet, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.

Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a CDU a Németország legészakibb tartományában, Schleswig-Holstenben tartott parlamenti választásokon. A konzervatív párt öt évvel ezelőtti győzelméhez képest több mint 10 százalékponttal növelte szavazatainak számát, ami rendkívüli eredmény.

A második helyen a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) végezhetett.

Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete szerint a dízelért átlagosan 2,075 eurót, a benzinért 2,002 eurót kell fizetni literenként.

Általános vélemény Németországban, hogy a tartományi parlamenti választások egyfajta politikai barométert jelentenek. Jelzik a kormány, illetve a politikai pártok támogatottságát, továbbá azt, hogy milyen téma foglalkoztatja leginkább a lakosságot. Ezúttal alighanem az Ukrajnában zajló háború, illetve az ehhez kapcsolódó, az országot is erősen sújtó energiaválság.

Csupán egy elnöki telefonbeszélgetésre volt szükség ahhoz, hogy véget érjen a "látogatási vita" Németország és Ukrajna között. Arról ugyan nem szól a fáma, hogy a beszélgetést ki kezdeményezte, mindenesetre a két államfő, Frank-Walter Steinmeier és Volodimir Zelenszkij békét kötött. Steinmeier kijevi látogtásának ennek nyomán már nincs akadálya.

Prőhle Gergely volt berlini nagykövet szerint Ukrajnának vissza kell vennie az alpáriságból, Németországnak pedig meg kell őriznie józanságát.

A német gazdasági miniszter szerint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök javaslata az orosz kőolajimport fokozatos tilalmára elegendő átmeneti időszakot biztosít Németország számára. Robert Habeck szerint az embargó ugyanakkor okozhat problémákat az országban, mindenekelőtt regionális szinten.

Műszaki, jogi, politikai és kulturális indokok magyarázzák, hogy Németország miért nem tekinti a nukleáris energiát a jelenlegi energiaválság megoldási eszközének. Miközben Európa lázasan kutatja az orosz fosszilis energiakészletek pótlásának alternatíváit, Németország megingathatatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy az év végére bezárja a még működő három atomerőművét.

Frank-Walter Steinmeier esete miatt egyelőre Olaf Scholz sem utazik.

A gazdasági minisztérium legfrissebb jelentése szerint Németország egyre függetlenebbé válik az orosz energiahordozóktól, ez elsősorban a kőolaj és a szén esetében sikerült, a földgáz tekintetében még nem ilyen rózsás a helyzet.

Több mint fél éve először nem regisztráltak halálesetet Németországban az új típusú koronavírus (Sars-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19) kapcsolatban a hétfőn közölt hivatalos adatok szerint.

Az ukrajnai háború és a konfliktus gazdasági következményeinek kezelése volt a meghatározó téma a szakszervezeti mozgalom május elsejei németországi megmozdulásain, amelyek egyikén Olaf Scholz kancellár ismét megerősítette, hogy hazája továbbra is támogatja pénzzel, humanitárius segítséggel és fegyverekkel is az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát.