eur:
391.9
usd:
359.44
bux:
72253.66
2024. július 12. péntek Dalma, Izabella
Berlin, Germany - May 09:  Olaf Scholz (SPD), Federal Chancellor, meets Emmanuel Macron, President of the French Republic for a talk in the Federal Chancellery, on May 09, 2022 in Berlin, Germany. (Photo by Felix Zahn/Photothek via Getty Images)
Nyitókép: Felix Zahn/Photothek via Getty Images

A német kancellár Emmanuel Macron Európa-javaslatairól: érdekes…

Igazi vendéglátóhoz méltó udvariassággal méltatta a francia államfő javaslatát egy új európai államszövetség létrehozására a német kancellár. Emmanuel Macron Strasbourgban ismertetett, és néhány órával később Berlinben is megerősített vízióját Olaf Scholz meglehetős tömörséggel mindössze "érdekesnek" minősítette, ami nem feltétlenül egyetértésre utal.

Mindez nem jelenti azt, hogy a német fővárosban nem örültek volna Macron látogatásának, amit jelzésértékűnek neveztek.

A tizenhat évig tartó Merkel-korszak hagyományaihoz hűen a frissen beiktatott francia elnök vagy épp német kancellár első hivatalos látogatása szinte mindig a másik fővárosába vezetett, úgy ahogy ez most is történt. A tavaly december 8-án a Bundestag által hivatalosan is beiktatott szociáldemokrata kancellár még aznap este Párizsba repült, a második elnöki ciklusát kezdő Macron pedig beiktatása után két nappal érkezett a német fővárosba.

Az Angela Merkelt a kancellári tisztségben felváltó Olaf Scholz nem titkolta, mennyire örül annak, hogy Macront fogadhatja, nem pedig az újraválasztott elnök fő kihívójával, a jobboldali populistának tartott Marine Le Pennel kellene tárgyalnia.

"Franciaország minden kétséget kizáróan Európa mellett döntött. Ez pedig éppen a mai nehéz időkben rendkívül fontos jelzés" – idézte a Der Spiegel a kancellárt, aki nem győzte hangsúlyozni a múltban sokat emlegetett német–francia motor fontosságát.

A kölcsönös udvariassági gesztusok ellenére kitűnt, hogy

Berlin és Párizs nem egyformán ítéli meg az Európai Unió bővítésének jövőjét.

Míg a német kormány azon a véleményen van, hogy elsősorban a nyugat-balkáni országok esetében fel kell gyorsítani a csatlakozás folyamatát, Ukrajnát illetően pedig lehetővé kell tenni a társult tagsághoz vezető utat, a francia elnök jóval tartózkodóbb ebben a tekintetben.

Macron Berlinben ugyancsak ismertette az EU jövőjéről 2021 áprilisában az EU-s polgárok bevonásával folytatott konferenciasorozat strasbourgi záró tanácskozásán kifejtett elképzelését. Ennek lényege, hogy létre kell hozni egy olyan politikai közösséget Európában, amely nemcsak az EU-tagokat fogja össze, hanem a földrész összes demokratikus országát. Ennek pedig mind Ukrajna, mind az EU-ból kivált Egyesült Királyság is tagja lehet.

"Valamennyien tudjuk, hogy a jelenlegi kritériumok, illetve a jelenlegi normák alapján Ukrajna uniós csatlakozása éveket vagy évtizedeket vehet igénybe" jelentette ki Macron. "Ezt vetném fel más országok esetében is" – fogalmazott berlini sajtótájékoztatóján a francia elnök, a német sajtó szerint alighanem a Nyugat-Balkánra utalva.

Scholz viszont egyértelműen kiállt amellett, hogy Ukrajna az európai családhoz tartozik.

"Azon dolgozunk, hogy gazdagítsuk ezt a családot, az EU jelenleg tanulmányozza az erre vonatkozó indítványokat, és az Európai Bizottság hamarosan értékeli ezeket" – fogalmazott.

Az Oroszország által indított háború kapcsán szemmel láthatóan nagyobb volt az egyetértés a két vezető között. Azonos véleményen voltak annak megítélésében, hogy noha Putyin beszédében ezúttal nem élt a "verbális eszkaláció" eszközével, de ez messze nem elég. Hangsúlyozták, hogy, mielőbbi fegyverszünetre, valamint az Ukrajna és Oroszország közötti kétoldalú tárgyalások folytatására van szükség.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.15. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 12. 18:45
×
×
×
×