mta

Sok olyan, más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is.

Az oltóanyag kifejlesztéséig a vérplazma-módszer segíthet a koronavírusos betegeken – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Kosztolányi György, a Magyar Tudományos Akadémia Orovosi Tudományok Osztályának elnöke, aki szerint megoldható lesz az egész ország beoltása is, ha meglesz a vírus elleni vakcina.

Bejelentették a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) díjazottjait hétfőn, az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóprofesszora kapta, és tizennyolc kutató részesült további akadémiai kitüntetésben.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége április 28-i ülésén felkérte Lovász Lászlót, az Akadémia elnökét: kérje ki a közgyűlési képviselők véleményét arról, hogy egy távjelenlét mellett szervezett közgyűlés mikor és milyen napirenddel legyen megtartva.

El kell érni, hogy mindenki a saját ügyének is tartsa a járvány mielőbbi megszüntetését, amiben segíthet a maszkok körültekintő, általános alkalmazása – mondta Makara Gábor orvosprofesszor, az MTA rendes tagja.

A Magyar Tudományos Akadémia is megszólalt a maszkviselés ügyében. Merkely Béla, a Semmelewis Egyetem rektora is azt mondta: segít a járvány lassításában, ha minél többen viselnek textil maszkot.

A WHO április 4-én közzétett egy listát az új koronavírus ellen készülő vakcinákról. A listában összesen 62 vakcinajelölt szerepel, melyek különféle működési elveken alapulnak – most kiderül, melyik hogyan segíthet a járvány leküzdésében.

A járványhelyzetre tekintettel elhalasztják a Magyar Tudományos Akadémia május 4-5-re összehívott, 193. rendes, egyben tisztújító közgyűlését, a vezetők megbízatását legkésőbb szeptember 30-ig meghosszabbították.

A távolságtartás elsődleges szabály járvány idején, a kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés.

Az új koronavírus terjedésével megjelentek a tévhitek is, ezeket cáfolja meg és a betegséggel kapcsolatban néhány alapvető kérdést is tisztáz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) összeállítása, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készítettek.

A Covid-19 kutatással foglalkozó magyar kutatócsoportok prioritást kapnak az MTA Cloud több ezer processzoros és több terabájt memóriás számítási kapacitásának használatakor. Várják a kutatók jelentkezését.

Ha a jogi környezet lehetővé teszi, és a közgyűlés tagjai is elfogadják, akkor jöhet szóba a személyes részvétel nélküli közgyűlés és vezetőválasztás – mondta az MTA elnöke.

Életének 87. évében elhunyt Bartók Mihály Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a heterogén katalízis sztereokémiájának nemzetközileg elismert kutatója.

Freund Tamás neurobiológus, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, valamint Szathmáry Eörs evolúcióbiológus a jelölt a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára.

Magyarországon mostantól akár élhet ember Őze Őze névvel, Szabó Szabóval azonban nem.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amelyben felajánlja segítségét egy szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett.

A NASA és az Európai Űrügynökség fellőtte a Solar Orbiter napszondát, amely először az emberiség történetében a Nap sarkvidékeit fogja kutatni.

A NASA és az Európai Űrügynökség indítja útjára február 10-én a Solar Orbiter napszondát, amely először az emberiség történetében a Nap sarkvidékeit fogja kutatni.

A Magyar Tudományos Akadémia szerint súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a két hete elfogadott új nyelvtörvény, amely szerint a magyar kisebbséghez tartozók a törvény hatálybalépése esetén csak az óvodában és az elemi iskola első négy osztályában tanulhatnának magyar nyelven.

A világ legjobb kutatói egymással párhuzamosan próbálják feltárni, amit csak lehet az új koronavírusról. A Magyar Tudományos Akadémia által felkért, nemzetközi együttműködésekben is részt vevő magyar virológusok január 31-én írt összefoglalója óta nemcsak az ismert eset-, és halálozási szám emelkedett, de újabb, a vírus fertőzőképességével kapcsolatos ismereteket is nyilvánosságra hoztak a kínai kutatók. A világ számos országában dolgoznak a vakcinán, és közben kísérleteznek más szerekkel is - az egyikkel váratlanul jó eredménnyel.