Címke: mta (350 cikk)

Az idei tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya.

A szociális médián keresztül terjedő tévtanok még mindig népszerűbbek, mint időnként egy tudományosan megalapozott vélemény, ezért az Akadémiának, a tudománynak bőségesen van tennivalója – mondta Freund Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt a kétfejű sas-modellről, amelyről az új kormánnyal is tárgyalni akar, a kiváló kutatóhely cím jelentőségéről, a Lendület program kiigazításáról és a női akadémikusok előnyhöz juttatásáról is.

A kutatói életpálya „piramisának” csúcsán levők között csak akkor lesz több nő, ha az érvényesülésüket a teljes kutatói életpályán, és különösen annak kritikus periódusaiban határozott lépésekkel segítik. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia is teszi immár több elnöki ciklus óta – olvasható az MTA sajtóközleményben.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Utóbbiak közé került mások mellett Karikó Katalin.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Szegő Károly fizikus, a magyar űrkutatás kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) professzor emeritusa, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja – tudatta a kutatóközpont.

Online összállítás készült a hazai tudományos műhelyek tevékenységéről "MTA 30" címmel. A Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével, csaknem 30 kutató közreműködésével készült, az akadémia honlapjáról elérhető összegzésről Falus András akadémikust, a Magyar Tudomány folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük.

A bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót az MTA rendes tagja.

Falus András immunológus az InfoRádióban tisztázta, melyik oltáshoz melyik a legjobb, és cáfolta, hogy a gyerekek érinthetetlenek.

A tervezett állami beruházás súlyosan károsítaná a Fertő élővilágát, és a jövő generációk jogait is veszélyezteti a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint.

Milyen időtartamú védettséget ad a vakcináció, lehetséges-e az oltás a várandósság idején és milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az ötévesnél idősebb gyermekek oltásáról? Egyebek mellett ezekre a kérdésre is válaszolnak a tudomany.hu-nak írt összefoglalójukban a téma vezető hazai kutatói.

A kutatóbiológusnak ítélték oda a 2021. évi Bolyai-díjat. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett péntek esti ünnepi gálán.

A Velencei-tó vízgyűjtő területén is változtatni kellene. Súlyos szennyezés okoz gondot a Tisza-tónál – egyebek mellett ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett Nagy tavak-konferencián.

Vajon milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban? – erre is válaszolt Kemenesi Gábor virológus és Földvári Gábor biológus a Magyar Tudomány Ünnepén.

A Magyar Tudományos Akadémia idén is megrendezi a Magyar Tudomány Ünnepe című egyhónapos rendezvénysorozatát.

Az elmúlt 3 nap alatt 28 beteg halt meg a koronavírus-fertőzés szövődményeiben, 2.046 új fertőzöttet találtak. Oltásra és maszkviselésre biztat a Magyar Tudományos Akadémia a koronvírus-járvány újabb hulláma miatt. A térség népei és államai csak akkor lehetnek sikeresek, ha együttműködnek – jelentette ki a miniszterelnök Esztergomban. A nap legfontosabb hírei október 11-én.

A most jelentkező influenzajárvány tovább súlyosbíthatja a népegészségügyi helyzetet – írja állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége.

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük. A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van – bár nincs feltétlenül kisujjuk. Az MTA–ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Freund Tamás szerint megfontolandó a kötelező regisztráció eltörlése, a veszélyeztettek, idősek antitestének mérése állami támogatással.

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.