Címke: külpolitika (73 cikk)

Tapasztaltunk némi javulást, de továbbra is aggodalomra ad okot a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete - nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben, az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve.

Szeptember végén előre hozott választások lesznek Szlovákiában, és a választási kampánynak meghatározó eleme lehet a külpolitika. Mi az oka annak, hogy a belpolitikai kérdések helyett inkább most a külpolitika került így előtérbe, és milyen hatással lehet ez hazánkra?

Néhány nappal a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt az ott szintén résztvevő Ursula von der Leyen bizottsági elnök is beállt azok sorába, akik szerint ideje áttérni külpolitikai kérdésekben a konszenzusról a többségi döntéshozásra. A téma, ha áttételesen is, a csúcs napirendjén is előjöhet majd - kérdés, hogy ott mire jutnak vele.

Az Ukrajnában zajló háború, annak következményei, valamint a brüsszeli szankciók miatt kevesebb figyelem jut rá, de "zajlik az élet Európában kívül is" - írta Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Minősített többség válthatja a teljes egyetértés elvét külügyi kérdésekben, legalábbis az EP-többség szándékai szerint. Az ügy jelentés szintjén áll az Európai Parlamentben, amely újabb területen próbálja meg elvonni a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács hatáskörét.

EU-országokat (vagy a blokk egészét) gazdasági/kereskedelmi intézkedésekkel támadó harmadik államokkal szemben könnyen és gyorsan bevethető „ellenszankciós mechanizmus” bevezetésére tesz javaslatot szerdán az Európai Bizottság. Szakértők szerint kétesélyes lehet a következmény.

A következő néhány év egyik legérdekesebb problémája lesz az, hogy miközben a német és a francia külpolitika alapja a jó viszony, az atomenergia kérdésében ellentét van a két ország között – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. A korábbi berlini nagykövet szót ejtette mások mellet a CSU/CDU jövőjéről is.

A soros EU-elnökséget ellátó ország kormányfőjeként Janez Janša azt a benyomást keltette, hogy az unió nevében tett a hétvégén erőteljes, az iráni kormányt elítélő nyilatkozatot, ami ellen Teherán azonnal tiltakozott. Az EU külpolitikai főképviselője utóbb kénytelen volt leszögezni: Janez Janša külpolitikai ügyekben csak Szlovénia nevében beszél.

A német külügyminiszter kifakadása az EU külügyi tanácsban előforduló tagállami, legutóbb például magyar vétók miatt ismét felmelegítette a sokat emlegetett óhajt a többségi szavazásra történő áttérésre. Csakhogy ennek külpolitikai ügyekben belátható időn belül nincs realitása.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke óvatosságra intett Heiko Maas német külügyminiszter hétfői, a tagállami vétó lehetőségének eltörlésére vonatkozó felvetésével kapcsolatban az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában.

Azt mondta, a liberális demokráciák ellenálló képességének megerősítéséhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU "külpolitikai cselekvőképességét".

A multilaterális világrend, külön is az Európai Unió erősítése mellett tette le a voksot a német keresztény pártok kancellárjelöltje, aki az EU esetében amúgy az uniós közös külpolitikánál a többségi szavazásra való átállást sem zárta ki, utalással egyúttal a többségtől néha eltérő magyar külpolitikai álláspontokra is.

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét. Az eredmények szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész "elszakítását" célozza.

Amerikában ismét fellángolt a vita az ország globális szerepfelfogásáról, külföldi beavatkozásainak létjogosultságáról.

Nehézségekbe ütközött az amerikai elnök próbálkozása, hogy távolodjon az emberi jogi gyakorlata miatt bírált szövetségestől, Szaúd-Arábiától.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető azt szorgalmazta a Koreai Munkapárt kongresszusán, hogy országának jelentősen javítania kellene a külvilághoz fűződő kapcsolatain.

Az idei évre egyetlen esemény nyomta rá a bélyegét: a koronavírus-járvány. De a karanténra ítélt világban is rengeteg esemény volt, ezeket szedtük össze a teljesség igénye nélkül.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter mielőtt felszállt volna az Algériába induló gépre, megszólalt az eldurvuló ukrán–magyar vita ügyében.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése a Szlovák Köztársaság külpolitikájának prioritása – olvasható az Igor Matovič miniszterelnök vezette új szlovák kormány programnyilatkozatában. Az egy hónapja felállt kabinet nem vonja kétségbe, hogy Szlovákia európai uniós tagságának nincs alternatívája.

Miközben az uniós vezetőket is már napi szinten lefoglalja a brexit, az EU-nak egy sor más külgazdasági kihívással meg kellene birkóznia. Fóris György, a Bruxinfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában beszélt a kínai és orosz kapcsolatokról is.