INFORÁDIÓ
2021. szeptember 25. szombat
Eufrozina, Kende

janez jansa

eu-elnökség

irán

eu

külpolitika

josep borrell

Janez Jansa szlovén miniszterelnök a szlovén EU-elnökség programját ismerteti az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. július 6-án. Szlovénia július 1-jén vette át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Portugáliától.

Diplomáciai bonyodalmat okozott a szlovén miniszterelnök

Infostart / Fóris György

A soros EU-elnökséget ellátó ország kormányfőjeként Janez Janša azt a benyomást keltette, hogy az unió nevében tett a hétvégén erőteljes, az iráni kormányt elítélő nyilatkozatot, ami ellen Teherán azonnal tiltakozott. Az EU külpolitikai főképviselője utóbb kénytelen volt leszögezni: Janez Janša külpolitikai ügyekben csak Szlovénia nevében beszél.

Nem tette egyértelművé Janez Janša múlt szombaton, amikor a Szabad Irán Világkonferencia szokásos éves rendezvényéhez online beszédben szólt, hogy mindezt szlovén kormányfői minőségében tette, nem pedig az Európai Unió közös véleményét képviselte. Mindezzel utóbb nem kis zavart, és konkrétan az iráni kormány viszonylatában kisebb diplomáciai feszültséget is generált.

Július 1-je óta Szlovénia látja el az EU miniszteri tanácsában a féléves elnöki teendőket, és a tárcák többségénél ilyenkor a mindenkori elnökségi ország a soros szervezője és elnöke a folyamatban lévő munkának. A 2009. december 9. óta hatályos Lisszaboni Szerződés azonban kivette a féléves elnökségi kompetenciából a külügyek egyeztetését, és az állam- és kormányfők tanácskozásainak előkészítését (az ülések elnöklését és a közös álláspontok képviseletét stb.). A szerződés mindkét posztra több évre választott állandó felelősöket állított a félévente egymást váltó soros elnökségi politikusok helyett.

A külvilág számára azonban nem feltétlen ismertek ezek a finomhangolások, és ha egy tagországot bekonferálnak az EU féléves elnökségének, akkor kevésbé tájékozott körökben hajlanak arra, hogy az elnökségi kompetenciák közé sorolják a külpolitikát is.

Láthatóan most is ez történt, mert miután Janša a szombati beszédében nemzetközi vizsgálatot követelt több ezer iráni politikai fogoly 1988-as kivégzéséről, az iráni külügyminisztérium azonnal a leghatározottabban elutasította a kijelentést, mint “elfogadhatatlan, diplomáciai normákat megsértő” aktust, Mohammad Javad Zarid külügyminiszter pedig még szombaton telefonon az iránt érdeklődött Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselőnél,

vajon Janša beszéde közös EU-álláspontot képviselt-e.

Borrell ezek után maga is nyilatkozatban szögezte le, hogy nem áll szándékában kommentálni Szlovénia miniszterelnökének a véleményét, lévén minden EU-tagállam szuverén módon alakíthatja saját külpolitikáját, csupán annyit kíván leszögeznie, hogy külpolitikai kérdésekben a soros elnökség kormányfője nem illetékes az EU közös külpolitikáját képviselni.

Kormányfői szinten ezt csak az Európai Tanács állandó elnöke – jelenleg Charles Michel – teheti meg, aki a mindenkori EU-csúcsokon elnököl, és a vezetők felhatalmazása alapján közös álláspontjukat kifelé képviselheti. A tagállami napi munka menetében pedig az EU külügyminiszteri tanács állandó elnöke (ez most Josep Borrell) illetékes ugyanerre, szintén a tagországok által előzetesen elfogadott közös mandátum alapján.

Megfigyelők megjegyzik, hogy Janša számára esetleg félrevezető lehetett, hogy amikor Szlovénia legutóbb az EU soros féléves elnökségét látta el, történetesen szintén éppen miniszterelnök volt, ám akkor még nem lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés, így Janša (féléves elnökségi kormányfőként) egyúttal az Európai Tanács nevében is szólhatott még.

Ez azonban időközben megváltozott.

Szlovénia brüsszeli EU-képviseletének szóvivője mindenesetre a Politico megkeresésére leszögezte: Szlovénia nem szándékozik Irán belügyeibe beavatkozni, viszont mindenkor kész kiállni az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért. Majd még hozzátette: miként azt Josep Borrell a maga részéről már értésre adta, Janez Janša miniszterelnök nem az Európai Unió nevében tette nyilatkozatát.

Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Christian Hartmann
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018