Címke: bundestag (98 cikk)

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

Történelmi hét előtt áll Németország. A parlament két háza, a Bundestag, majd a Bundesrat az elkövetkező napokban dönt arról, hogy a gazdaság fellendítése és a biztonság erősítése érdekében a kormány több tízmilliárdos hitelt vállalhat-e.

Az új amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatos hirtelen döntései aggodalmat váltottak ki német politikai körökben. A Bundestag tekintélyes hírszerzési szakértőit nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti hírszerzési együttműködés ukrán példára történő esetleges leállítása, ami a kontinens számára veszélyes kiszolgáltatottságot eredményezhet.

A hivatalos kormányalakítási tárgyalások csak csütörtökön kezdődnek Németországban, de a CDU elnöke már kész forgatókönyvvel készül a hatalom átvételére. Közben azonban fontos döntést hoz még az alkotmánybíróság és a régi Bundestag is.

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

A maga nemében történelmi választásokra készül Németország, de nem elsősorban azért, mert a tavaly őszi koalíciós válság miatt előre hozott szavazásra kerül sor: a változást a a Bundestag létszámának jelentős zsugorodása és az új választójogi törvény jelenti.

A felmérések szerint döntetlent hozott Friedrich Merz és Olaf Scholz televíziós vitája – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte, elsősorban a Olaf Scholz kancellárnak volt tétje a vitának, és a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

Rendkívüli hét zárult le a német Bundestagban a péntek késő délutáni szavazással. A tét ezúttal annak a törvényjavaslatnak a sorsa volt, amelyet a konzervatív CDU elnöke, egyben esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz terjesztett elő az illegális menekültek befogadásának, illetve kitoloncolásának minden korábbinál erőteljesebb szigorítására.

Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt újabb javaslatáról szavaz pénteken a német parlament, és az illegális menekültek beáramlásának korlátozó törvényt jó eséllyel elfogadják – ismét az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek a támogatásával. Pontosan délben három órára megszakadt az ülés.

A Bundestag vált a a február 23-i parlamenti választások előtti kampány fő helyszínévé. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig az összes többi témát, mindenekelőtt a gazdaságot, de az ukrajnai orosz háborút is teljes mértékben háttérbe szorította.

Egy héttel a bajorországi Aschaffenburgban egy illegális afgán menekült által végrehajtott véres terrorcselekmény nyomán magasra csaptak az indulatok a Bundestagban. A tét a menekültek befogadásának és kitoloncolásának szigorítása, illetve az erről előterjesztett konzervatív indítványok sorsa volt.

Bár a korábbi tizenhét németországi atomerőmű közül már egyik sem működik, a leállításuk továbbra is heves politikai vita tárgya. Erre utal, hogy a Bundestag illetékes bizottsága sürgősséggel ismét napirendre tűzte az erőművek végleges bezárásáról született döntést.

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.

A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) megvonta a bizalmat hétfőn Olaf Scholz kancellártól és ezzel megnyitotta az utat a február 23-i előrehozott választások előtt.

A német parlament nagy többséggel megvonta a bizalmat a 2021 decemberében hivatalba lépett, de azóta kisebbségivé zsugorodott Scholz-kormánytól. A szociáldemokraták és a Zöldek kivételével az összes parlamenti párt a kétpárti koalíció ellen szavazott. Ezzel a Bundestag zöld jelzést adott a február 23-i előre hozott választások megrendezéséhez.

A kormánya ellen kért bizalmi szavazás előtt a kancellár beszélt a nlémet parlamentben, de a kudarccal végződő kormányzása helyett csak a jövőről esett szó: már az előre hozott választás egyik kampánybeszédét mondta el, mielőtt a képviselők szavaztak a kormányáról.

Ma minden bizonnyal véglegesen megpecsételődik a három évvel ezelőtt hatalomra került, de november elején felbomlott, gyakorlatilag megbukott Scholz-kormány sorsa. A kancellár maga kérte a hétfői parlamenti bizalmi szavazást, amelynek várható eredménye nem kétséges. Már csak azért sem, mert parlamenti konszenzussal hivatalosan február 23-ra tűzték ki az előre hozott választások időpontját.

A volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta, a gazdaságélénkítés, az infrastrukturális modernizáció és a migráció lehet a téli kampány három fő témája, az már ugyanis borítékolható, hogy a Zöldek tartózkodása biztosítja Olaf Scholz kancellár és kormánya bukását. Hogy utána milyen arcéle lesz a kormánynak, az már nehezebb kérdés.

Szerdán kezdeményezte a Bundestag elnökénél a bizalmi szavazást önmaga ellen Olaf Scholz, a kancellárról és kisebbségi kormányáról hétfőn döntenek a német képviselők. Mutatjuk az utána következő menetrendet is egészen a február 23-i előre hozott választásokig.

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.