Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
319.25
bux:
143416.82
2026. július 22. szerda Magdolna
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a 28. Csángó bál megnyitóján a budapesti Millenárison 2025. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Sulyok Tamás: a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt

A volt köztársasági elnök egy interjúban beszélt arról, miért nem tudta meggyőzni őt Magyar Péter arról, hogy mondjon le, mit gondol az őt ért kritikákról, illetve arról is, hogy mire számít a jövőben.

Sulyok Tamás nemzeti sorskérdésként tekint a személyét érintő alkotmánymódosításra, és leváltásának következményeit beláthatatlannak tartja – derül ki a Mandinernek adott interjújából.

A jövőre az eddigiekhez hasonlóan most is titkokkal teli totalitásként tekint, bizalommal és várakozással. Elmondítását alkotmányellenesnek tartja, de most úgy tekint az egész helyzetre, mint a Jóisten akaratára, a jövőt pedig a változásban keresi – fogalmazott.

Magyar Péter korábban többször egyeztetett Sulyok Tamással, a Tisza Párt elnökeként, majd miniszterelnökként is. A volt elnök most azt mondta,

Magyar Péter kevésbé a meggyőzés, mintsem a fenyegetés erejével próbálkozott,

azzal szembesítette, hogy nem szólalt meg bizonyos politikai ügyekben.

„Csakhogy ez több esetben tényszerűen is téves megállapítás, hiszen például a gyermekvédelmi ügyekben közleményt is adtam ki, szolidaritást vállalva azokkal, akiknek szenvedést okoztak, rávilágítván egyúttal arra, hogy eljárások vannak folyamatban. Mindenki, aki ebben a rendszerben dolgozik, szigorú jogi felelősséggel bír, így amíg ezek nem tisztázódnak, a köztársasági elnök nem állapíthat meg véleményt konkrét ügyekben. Ugyanakkor megnyilvánultam a választási kampány hangnemének kérdésében is, valamennyi szereplőhöz szólva. De a lényeg nem is az, hogy megszólaltam-e vagy sem” – mondta, azzal kiegészítve, hogy az államfőnek nincs politikai felelőssége, közjogi feladatai vannak és pártatlannak kell lennie, ha pedig megszólal, azt mindig a saját felelősségére teheti. Mint mondta, jogászként a miniszterelnök érvei nem tudták meggyőzni.

„Alkotmányjogi szempontból nem mindegy, hogy egy ellenzéki pártvezető vagy maga a miniszterelnök követel az államfőtől ilyet. Előbbi esetben politikai véleménynyilvánításról van szó, amivel különösebb teendő nincsen, ám ha az alap­törvényre esküt tett kormányfő jár el így, annak már alkotmányos következménye van – fogalmazott. – A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű. Hiszen független a bírói, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, tehát nem fogadhat el semmilyen befolyást vagy fenyegetést más hatalmi ágtól. Ehhez én is tartottam magamat, ha lemondtam volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna” – értékelt, megjegyezve, hogy az eltávolítása így is alkotmányellenes, az Országgyűlés által elfogadott, rá vonatkozó alaptörvény-módosítás „tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes, sőt a nemzetközi és az európai uniós normáknak sem felel meg”.

Öt napot azért várt a döntésével, hogy aláírja a módosítást, amellyel eltávolították, mert alaposan meg kellett vizsgálnia a lehetőségeket. Azt is mondta, hogy ügye komplex, helyesnek tartja, hogy a Velencei Bizottság elállt a soron kívüli eljárástól és az októberi ülésükön foglalkoznak vele.

A Tisza Párt azt hangzoztatja, hogy áprilisban rendszerváltás történt, minden a történelmi felhatalmazásból következik. Sulyok Tamás szerint a „rendszerváltás” szó ebben az esetben politikai termék.

„Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis

a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt.

Vége” – jelentette ki.

Magyar Péterről a beszélgetéseik nyomán is azt gondolja, hogy határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi meg­fontolások kevésbé érdeklik.

A jövővel kapcsolatos várakozásait úgy fogalmazta meg, hogy ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben.

„Ellenkezőleg, keretet kell adnia, az alkotmány a politika korlátja. Most az látszik, a hatalom ezt, a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. Az én elmozdításom is ezzel függ össze. A következményeket beláthatatlannak és súlyosnak tartom az egész magyar jogállamiságra nézve. Nyugaton ezt egyelőre másként látják, a hurráoptimizmusuk foglyai, de ebből ki szoktak józanodni” – közölte.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”
rendkívüli tájékoztató

Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”

Eljött az önkény kora, az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás. A Fidesz nem vesz részt az új közjogi méltóságok megválasztásában, és mindegyiküket illegitimnek fogja tekinteni. A Fidesz célja a demokrácia visszaállítása – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: parlamenti, kizárólag békés keretek között folytatják az ellenállást, ennek gyakorlati módjairól a hétvégén a Tusványoson beszél majd. A Fidesz elnöke Bóka Jánossal, a Fidesz kedden megválasztott parlamenti frakcióvezetőjével tart tájékoztatót. „Szijjártó Péter döntését maximálisan támogattam, rá még nagy politikai szerep vár Magyarországon, nem holnap, hanem holnapután” – fogalmazott Orbán Viktor.

Magyar Péter és Vitézy Dávid a Baross Gábor tervről: 15 év alatt 3550 milliárd forintból újul meg a magyar vasút

Az erősen leromlott állapotban lévő Rákospalota-Újpest vasúti megállóhelyre vonatozott a kormányfő és a közlekedési és beruházási miniszter, hogy bejelentsék a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részleteit. Vitézy Dávid szerint a terv ausztriai vasútfejlesztési tempót jelent.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×