Infostart.hu
eur:
366.74
usd:
326.72
bux:
0
2026. október 26. hétfő Dömötör
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a 28. Csángó bál megnyitóján a budapesti Millenárison 2025. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Sulyok Tamás: a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt

A volt köztársasági elnök egy interjúban beszélt arról, miért nem tudta meggyőzni őt Magyar Péter arról, hogy mondjon le, mit gondol az őt ért kritikákról, illetve arról is, hogy mire számít a jövőben.

Sulyok Tamás nemzeti sorskérdésként tekint a személyét érintő alkotmánymódosításra, és leváltásának következményeit beláthatatlannak tartja – derül ki a Mandinernek adott interjújából.

A jövőre az eddigiekhez hasonlóan most is titkokkal teli totalitásként tekint, bizalommal és várakozással. Elmondítását alkotmányellenesnek tartja, de most úgy tekint az egész helyzetre, mint a Jóisten akaratára, a jövőt pedig a változásban keresi – fogalmazott.

Magyar Péter korábban többször egyeztetett Sulyok Tamással, a Tisza Párt elnökeként, majd miniszterelnökként is. A volt elnök most azt mondta,

Magyar Péter kevésbé a meggyőzés, mintsem a fenyegetés erejével próbálkozott,

azzal szembesítette, hogy nem szólalt meg bizonyos politikai ügyekben.

„Csakhogy ez több esetben tényszerűen is téves megállapítás, hiszen például a gyermekvédelmi ügyekben közleményt is adtam ki, szolidaritást vállalva azokkal, akiknek szenvedést okoztak, rávilágítván egyúttal arra, hogy eljárások vannak folyamatban. Mindenki, aki ebben a rendszerben dolgozik, szigorú jogi felelősséggel bír, így amíg ezek nem tisztázódnak, a köztársasági elnök nem állapíthat meg véleményt konkrét ügyekben. Ugyanakkor megnyilvánultam a választási kampány hangnemének kérdésében is, valamennyi szereplőhöz szólva. De a lényeg nem is az, hogy megszólaltam-e vagy sem” – mondta, azzal kiegészítve, hogy az államfőnek nincs politikai felelőssége, közjogi feladatai vannak és pártatlannak kell lennie, ha pedig megszólal, azt mindig a saját felelősségére teheti. Mint mondta, jogászként a miniszterelnök érvei nem tudták meggyőzni.

„Alkotmányjogi szempontból nem mindegy, hogy egy ellenzéki pártvezető vagy maga a miniszterelnök követel az államfőtől ilyet. Előbbi esetben politikai véleménynyilvánításról van szó, amivel különösebb teendő nincsen, ám ha az alap­törvényre esküt tett kormányfő jár el így, annak már alkotmányos következménye van – fogalmazott. – A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű. Hiszen független a bírói, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, tehát nem fogadhat el semmilyen befolyást vagy fenyegetést más hatalmi ágtól. Ehhez én is tartottam magamat, ha lemondtam volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna” – értékelt, megjegyezve, hogy az eltávolítása így is alkotmányellenes, az Országgyűlés által elfogadott, rá vonatkozó alaptörvény-módosítás „tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes, sőt a nemzetközi és az európai uniós normáknak sem felel meg”.

Öt napot azért várt a döntésével, hogy aláírja a módosítást, amellyel eltávolították, mert alaposan meg kellett vizsgálnia a lehetőségeket. Azt is mondta, hogy ügye komplex, helyesnek tartja, hogy a Velencei Bizottság elállt a soron kívüli eljárástól és az októberi ülésükön foglalkoznak vele.

A Tisza Párt azt hangzoztatja, hogy áprilisban rendszerváltás történt, minden a történelmi felhatalmazásból következik. Sulyok Tamás szerint a „rendszerváltás” szó ebben az esetben politikai termék.

„Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis

a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt.

Vége” – jelentette ki.

Magyar Péterről a beszélgetéseik nyomán is azt gondolja, hogy határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi meg­fontolások kevésbé érdeklik.

A jövővel kapcsolatos várakozásait úgy fogalmazta meg, hogy ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben.

„Ellenkezőleg, keretet kell adnia, az alkotmány a politika korlátja. Most az látszik, a hatalom ezt, a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. Az én elmozdításom is ezzel függ össze. A következményeket beláthatatlannak és súlyosnak tartom az egész magyar jogállamiságra nézve. Nyugaton ezt egyelőre másként látják, a hurráoptimizmusuk foglyai, de ebből ki szoktak józanodni” – közölte.

Címlapról ajánljuk
12 év után megbukott Aleksandar Vucic és rendszere Szerbiában, a volt elnök elismerte a vereségét

12 év után megbukott Aleksandar Vucic és rendszere Szerbiában, a volt elnök elismerte a vereségét

Óriási tömeg ünnepelte Belgrád utcáin az éjjel, hogy Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson vasárnap este. Az áprilisi magyar választásokhoz hasonló „politikai földcsuszamlás”, a diákok mozgalma elsöpörte az országot ilyen-olyan formában 12 éve uraló politikus rendszerét.

Hideg lesz a héten, hétfőn esni fog, sőt, havazhat

Az átlagosnál kissé hűvösebb, jellemzően napos-gomolyfelhős idő várható a jövő héten. A szél a hét elején megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet csúcsértéke a hét elején még 15 Celsius-fok körül alakul, majd kissé csökken a nappali felmelegedés mértéke, a hajnalok pedig jellemzően párásak, ködösek lesznek - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Orbán Viktor kerülhet az ENSZ élére

Orbán Viktor kerülhet az ENSZ élére

Donald Trump kormányzata azt szeretné, ha Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök lenne az ENSZ következő főtitkára – értesült a Wall Street Journal. A lap 3 ország forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Washington már felvetette az ötletet Orbán Viktornak, és az amerikai vezetés szerint Oroszország, valamint Kína is támogathatja a jelöltségét. A terv megvalósításáról azonban egyelőre nem született végleges döntés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×