A NAK oldalán megjelent videóban a két, szerdán megerősített víruskitöréssel kapcsolatban a főállatorvos elmondta: Dunakilitiben körülbelül 2500, Darnózseliben pedig 1000 szarvasmarha található. A két gazdaság ugyanabban a térségben van, ahol a kisbajcsi, a levéli, illetve a négy szlovákiai kitörést is regisztrálták.

Az állományokat a vírusürítés minimalizálása érdekében ezen a két helyen is azonnal elkezdték vakcinázni, majd pedig az állományok felszámolása napokon elkezdődik (a beoltott állatokat is leölik). A járványügyi korlátozások a két új kitöréssel lényegében nem módosultak, a hétvégén kijelölt területek kellő lefedettséget biztosítanak ahhoz, hogy a járványt keretek között tudják tartani.

Nálunk miért nem úgy ölik le az állatokat, mint Szlovákiában?

Némileg különbözik a szlovák és a magyar eljárásrend, mert nálunk a 3 kilométeres szűk zónán belül a nem fertőzött fogékony állományokat (a szarvasmarhák mellett például a juhokat és a sertéseket) nem ölik le. Pásztor Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta: a legfontosabb természetesen a járvány mielőbbi leküzdése, de az is nagyon fontos, hogy az állattartók támogatását is bírják ebben, hiszen az ő szerepük is kulcsfontosságú.

„Éppen ezért az intézkedéseinket úgy alakítjuk ki, hogy ezt a támogatást megfelelően tudjuk alkalmazni a járvány leküzdése során, ezért sem döntöttünk a megelőző felszámolások mellett. Természetesen minden egyes állományt, amely a fertőzés tíz kilométeres körzetében van, legyen ez háztáji állat vagy nagy létszámú állatállomány, monitorozunk, összeírjuk, mintát veszünk és nagyon szorosan figyeljük” – indokolt a szakember.

Az eddigi tapasztalatok szerint naponta mintegy 250-350 állatot tudnak leölni. Ezzel számolva a két telep állományának felszámolása együttesen körülbelül tíz napot fog igénybe venni. Az elföldelési munkák eddig Hegyeshalom közelében történtek, az új helyszíneket az interjú időpontjáig még nem jelölték ki.

A vadállatok tesztelésének eredményei

Felmerült, hogy ne csak a határon és az M1-es autópálya kihajtóinál legyen fertőtlenítés, hanem zárják le az autópályák fölötti vadátjárókat is a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Pásztor Szabolcs kiemelte: egész Győr-Moson-Sopron vármegyében folyamatosan vesznek vérmintákat a vadászott, illetve kilőtt állatfajokból. A főállatorvos eddig körülbelül 50 megvizsgált mintáról tud, ezek mindegyike negatív. Ha szükségessé válik, akkor megfontolják a vadátjárók lezárását.

Félelem a sertéstermékekkel kapcsolatban

A NAK számítása szerint a korlátozás alá eső területeken hetente 8-10 ezer hízósertést kellene levágni, de ez egyre inkább nehézségbe ütközik. Pásztor Szabolcs elmondta, ők is érzékelik ezt a problémát, ezért kapcsolatban állnak a vágóhidakkal, a termelőkkel, a szakmai képviseleti szervezetekkel és az üzletláncokkal is.

„A célunk, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem akadályozza ezeknek a biztonságos termékeknek az árusítását, piacra jutását. Ez egyébként járványügyi szempontból is fontos, hiszen minél gyorsabban tud csökkenni az állatlétszám az érintett területen, annál jobbak az esélyeink arra, hogy a vírus terjedését meg tudjuk állítani. Nagyon számítunk az említett szereplők együttműködésére, és azt gondolom, hogy most ez az az időszak, amikor szolidaritást is kell adott esetben vállalni egymással” – fogalmazott az országos főállatorvos. Wagenhoffer Zsombor hozzátette: a sertéstermékek piacra jutását álláspontjuk szerint akár állami beavatkozással is segíteni kell.

Korlátozás és lehetőségek az élőállat-szállításokban

A beszélgetésben elhangzott: Győr-Moson-Sopron vármegyéből nem mehet bárány exportra. Az azzal szomszédos Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyéből vérvétellel, az ország többi részéről pedig vérvétel nélkül szállíthatók a bárányok Olaszországba, ahol fogadják is ezeket. Olaszország mint uniós tagállam még azt teheti meg, hogy saját költségén a lerakáskor vért vesz, és meggyőződik arról, hogy az állatok valóban nem fertőzöttek.

Egyéb szállításokban főként Romániával vannak nehézségek (egyes megyék egyáltalán nem engedik élő állatok szállítását), illetve Ausztria és Szlovénia csak tranzitot enged, nem állhatnak meg és végképp nem rakodhatnak le az élő állatot szállító kamionok.

Meg lehet-e fogni a járványt?

A legutóbbi két kitöréssel nyilvánvalóan nem javult a járványügyi helyzet, de mivel a térség még mindig ugyanaz, Pásztor Szabolcs bízik abban, hogy ezt meg lehet fogni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a járványvédelmet segítő összes szabályt mindenki tartsa be és segítse a hatóságok munkáját.

„Én bizakodó vagyok, és nagyon remélem és bízom minden érintettnek a munkájában, hogy ezt a járványt meg tudjuk fékezni” – zárta szavait az országos főállatorvos.