Nagy mennyiségű, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylés érkezett a Magyar Hang című laptól a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. A Magyar Nemzet információi szerint ezért az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől, azt kérdezve: ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri.

Schmidt Mária azt is felvetette a Lánczi Tamásnak címzett levelében, nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek – amely egyébként nagyrészt állami támogatásból működik – a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek, mert attól tart, hogy az adatok végső soron nagy valószínűséggel külföldi szervezetek kezébe kerülnek.

A főigazgató arra kérte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért.

A lap értesülései szerint Lánczi Tamás válaszolt is az alapítvány főigazgatójának, hangsúlyozva, hogy a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel. A hivatal elnöke szerint ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Információnk szerint ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak.

"Ki kell adni az adatokat, akkor is, ha nem magyar nyelven kérik” - nyilatkozta a NAIH elnöke az atv.hu-nak. Péterfalvi Attila kiemelte: a Tromsøi Egyezmény "megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is -, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül". Az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető – hangsúlyozta a NAIH elnöke –, és csak az egyezményben külön felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik.