Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2022. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: a háborúnak az idén nem lesz vége

A békéről és a rezsiárakról is beszélt a miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.

A teljes interjút itt hallgathatja vissza.

Lehet, hogy az elején voltak még háborúpárti emberek Nyugat-Európában, de mára már változott a helyzet – kezdte a kormányfő, aki szerint, ha túl leszünk az ukrán ellentámadáson, akkor „tisztul majd a kép”.

Orbán Viktor szerint ez az utolsó lehetősége az ukránoknak, hogy katonai sikert érjenek le. „Ha ezek után kialakulnak a katonai erőviszonyok, akkor nagyobb lehetősége lesz a béketárgyalásoknak” – tette hozzá.

Mint mondta, a békében mi vagyunk a legjobban érdekeltek, mert nekünk Ukrajna a szomszédunk. „Nekünk egy jól menő, sikeres Ukrajna volna az érdekünk. Egy háborús szomszéd a mi értékeinket is csökkenti” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy

„az ukránok veszteségei a mi veszteségeink is, ezért is fontos a sikeres Ukrajna”.

Ukrajna egy része „ősi magyar föld, és ott őshonos közösségként élnek ott a magyarok. Az az ő hazájuk, Ukrajna szenvedése az ott élő magyarok szenvedése is” – fogalmazott a miniszterelnök, jelezve, hogy Magyarország semmilyen békemissziótól nem zárkózik el.

A gabonavám eltörlése

A gabonaimportról is kérdezték az kormányfőt. Szerinte amikor megszavazták a kedvezményes importot, akkor lényegében átverték a magyarokat. „Megint ez lett a vége” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Dehogy ment Afrikába Magyarországon keresztül a gabona. Spekulánsok lekapcsolták azt, és csak a lengyelek, a románok, és a magyarok kiabáltak. A lengyelek kezdtek el legjobban »alarmírozni«” – folytatta Orbán Viktor, aki örömtelinek nevezte, hogy mindezt végül sikerült megakadályozni. Szerinte jó példa, ha a közép-európaiak összefognak, akkor fel lehet lépni Brüsszel ellen.

Ez arra lecke, hogy ki kell állni a saját érdekeidért, és hogy

csak magadra számíthatsz

– jelentette ki a miniszterelnök.

Rezsivédelem

Rezsivédelemmel kapcsolatban arról beszélt, hogy Ukrajna kedvéért nem lehet tönkretenni magunkat. Az energiaárak emelkedése „nagy baj Magyarországnak”. Tavaly 7 milliárd euró helyett 17 milliárd eurót fizettünk. Havonta 180 ezer forinttal többet kellett volna a családoknak kifizetniük havonta – emlékeztetett.

Még mindig képesek vagyunk megvédeni a mostani rezsiárakat, de ezeket mindig újra és újra meg kell vizsgálni. Jelenleg a magyar gazdaság képes erre, tehát nyugodtak lehetnek az emberek, és a kisvállalkozások is – mondta Orbán Viktor.

Ennek kapcsán azt is közölte, hogy arra kell készülni: a háborúnak az idén nem lesz vége.

Azt elismerte, hogy az energiaárak most „jobban néznek ki, bár még mindig duplája a háború előttinek”.

Brüsszel kontra nemzetek Európája

A miniszterelnök úgy véli, Brüsszel arra készül, hogy megszüntessék az önálló magyar külpolitikát, próbálva korlátozni a nemzetek szuverenitását. „Mi abban hiszünk hogy a nemzetek meg kell erősíteni. Ez nem tetszik a globális pénzemberekének. Ezért kell észnél lenni – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×