Az energiahivatal hétfői tájékoztatójában emlékeztetett: a számlázási módoknál a fogyasztók választhatnak a papíralapú vagy az elektronikus számlázás között, és meghatározhatják azt is, hogy az elszámolási időszak alatt bediktálják-e az aktuális mérőállást, vagy a szolgáltatóra bízzák az egyes részszámlák összegének meghatározását. A számlázási módok között van átjárás, a módosítási lehetőségeket a szolgáltatók üzletszabályzata rögzíti - jelezte a MEKH.

Az elszámolási időszak általában egy év, ami nem naptári évet jelent, hanem az éves leolvasások közötti időszakot. Minden éves leolvasás után elszámoló számla készül, amely összeveti az év során kiszámlázott díjakat a tényleges fogyasztással, és a szolgáltató a kettő különbségéről állít ki számlát.

Két elszámoló számla között a szolgáltatók részszámlákat állítanak ki, amelyek a fogyasztást a felhasználó kérése szerint számítják. Jellemzően 11 részszámla és egy elszámoló számla érkezik egy évben, de - főként a víziközmű-szolgáltatásban - előfordul, hogy ritkábban, két-három havonta számláz a szolgáltató. Ugyancsak összevont számla érkezhet azokban az esetekben, amikor a számla értéke nem ér el egy bizonyos összeget, az összevonást általában 4-5000 forint alatt használják a szolgáltatók. A mérő nélküli felhasználók számláikat az év során egyenlő arányban elosztva kapják.

A MEKH kiemelte: fontos, hogy a fogyasztók a szolgáltatói számlákat folyamatosan kísérjék figyelemmel, és ha nem kapják meg a számlát, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. Ha magasabb összegű számlát kaptak, mint amit megszoktak, járjanak utána, mi okozhatta az eltérést. Elsősorban a szolgáltatót érdemes megkeresni, amelynek 15 napos határideje van érdemben válaszolni a reklamációra.

Aki nem ért egyet a szolgáltató válaszával, lakossági fogyasztóként a területileg illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalhoz fordulhat vizsgálati kérelemmel. A nem lakossági felhasználók számlapanaszait a MEKH vizsgálja.