A református püspök azt követően nyilatkozott, hogy részt vett a Karpaczi Gazdasági Fórum egyházi témában tartott panelbeszélgetésén.

Balog Zoltán kiemelte: katolikus beszélgetőtársaival egyetértettek abban, hogy az embert személyesen megszólító egyház képes valódi változást elérni.

Mint mondta, a beszélgetésen elhangzott, hogy a lengyel egyházi statisztikai hivatal felmérése szerint sokan, akik kritikusak az egyházzal és szükségtelennek tartják, éppen azokat az értékeket szeretnék látni a társadalomban, amelyeket az egyház képvisel.

Van tehát egyfajta meg nem értés a társdalomban, és ez oka lehet a Lengyelországban is egyre erősebb egyházellenes támadásoknak.

Mindeközben az egyház azzal a biztos öntudattal van jelen a lengyel társadalomban, hogy van mondanivalója az embereknek, hogy a 21. századi ember kérdéseire is képes válaszokat adni.

A református püspök szerint az egyházi tanítás nem csak, sőt nem is elsősorban tantételeket jelent. Az "élet nagy kérdéseire ad választ", mint a belső béke, az élet védelme, a gyermekek nevelése, a házasság, a család megerősítése. Ezekre az "életsegítségekre" pedig a 21. század emberének nagy szüksége van.

A református püspök elmondta: katolikus beszélgetőtársai egyetértettek abban, hogy

reformációra van szükség az egyházon belül,

és a szükséges változást abban látták, hogy az egyházat nem mint intézményt, hanem mint az embereknek nyújtott segítség eszközét kell megerősíteni, előtérbe helyezni.

Balog Zoltán kiemelte: a protestáns álláspont szerint a reformáció nem progresszió, nem a modernség hajszolása, igyekezet, hogy lépést tartsanak a világgal. A reformáció visszatérés a forráshoz, az eredeti tanítás hitelességéhez. "Ez pedig azt is jelentheti, hogy olyan értékeket konzerválunk, amelyek ma nem tűnnek korszerűnek, de holnapután mégis szükség lesz rájuk" – fogalmazott.

Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ezeket az örök értékeket olyan nyelven mondja el az egyház, amelyen a 21. századi ember megérti.

Balog Zoltán szólt arról is:

Magyarországon különleges helyzetben vannak az egyházak, hiszen nincs Európában még egy kormány, amelyik annyi intézményt biztosított volna nekik, mint a magyar.

Ez hatalmas lehetőség az egyházaknak, ugyanakkor kísértés is, hogy elkényelmesedjenek. Az egyházaknak oda kell figyelniük, nehogy az állami védőernyő biztonságában elhanyagolják Jézus Krisztustól kapott evangelizációs feladatukat.

Ferenc pápa magyarországi látogatásáról és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról szólva azt mondta, a protestánsok azért imádkoznak, hogy áldás legyen az országnak a pápalátogatás és a kongresszus. Minden, ami az embereket vagy egy közösséget közelebb viszi Krisztushoz, jó az egész országnak és az abban élő többi közösségnek is – monda, hozzátéve, az eucharisztiában éppen ez a Krisztushoz közelítő meghívás van jelen.

Balog Zoltán elmondta azt is: múlt héten a Vatikánban találkozott Ferenc pápával, aki nagyra értékeli, amit Magyarország az üldözött keresztényekért tesz, és látogatása ennek elismerése is.