Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Egy nő vizet iszik a kánikulában 2019. augusztus 12-én. Hőségriasztást adott ki az országos tisztifőorvos hétfő éjfélig. Jelentős lehűlést hoz a másnap érkező hidegfront, 10 fokot, néhol akár többet is csökken a csúcshőmérséklet pár nap alatt.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Lassan a 40 Celsius-fok fölötti időjárás lesz a szokványos

Nem az átlaghőmérsékletek emelkedésére, hanem a szélsőségek gyakoribbá válására kell felkészülni – figyelmeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diana klímakutató. Ezzel együtt a Kárpát-medencében is felkészülhetünk a Nyugat-Európában idén nyáron tapasztalt forróságra. A műsorban az is elhangzott, hogy nemcsak az egyszer használatosakat, hanem minden műanyag felhasználását vissza kellene szorítani.

Nyugat-Európában az idei nyár rendkívül szélsőségesnek bizonyult, amely szerencsés mód Magyarországot kevéssé érintette, mutatott rá Ürge-Vorsatz Diana klímakutató. Kontinens szerte dőltek meg a hőmérsékleti csúcsok, a Meteorológiai Világszervezet pedig 2019 júliusát a Föld valaha volt legmelegebb hónapjának nyilvánította.

Sajnos, jegyezte meg az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában, az

az extrém nyár, amely idén Nyugat-Európában volt tapasztalható, a 40 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékleteivel, az az évszázad második felére, de akár már a közepére átlagossá válhat a Kárpát-medencében is.

A szakértő nem tartja szerencsésnek a különböző városok jövőbeni időjárásának összehasonlítását, mert azok csak az átlagokat taglalják, miközben a klímaváltozás ennél többről szól. Sosem leszünk Szkopje, mert az egy mediterrán város, nálunk a tél és nyár között mindig sokkal nagyobb lesz a különbség – magyarázta.

Az éghajlatváltozás kapcsán viszont

nem az átlaghőmérsékletek növekedését, hanem a szélsőségek gyakoribbá válását tartja problémásnak.

Látható már, hogy a viharok, az áradások, a szélsőséges csapadékjelenségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ahogyan az aszályos időszakok is. Magyarországon egyre gyakrabban számíthatunk villámáradásokra, és az ezzel járó tűzesetekre, tette hozzá.

A jövő és a műanyag

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a Föld hulladékfeldolgozó kapacitása, hasonlóan az erőforrásaihoz, véges, emiatt Ürge-Vorsatz Diana szerint már rövid távon is olyan gazdasági modell lenne szükséges, amely nem arról szól, hogy "még több cuccot adjunk el", hanem a szolgáltatásokra összpontosít, példaként említve a Mol Bubit.

Az egyetemi professzor egyetértett abban, hogy

nem a birtoklásé, hanem a közös használaté a jövő.

Szerinte ennek alapján a városainkat is újra kellene gondolni, hiszen jelenleg azok területének 70-80 százaléka az autóké. De, hogyha visszaadjuk az embereknek, sokkal élhetőbbek lesznek, gyalogolhatóbbak, biciklizhetőbbek, rollerezhetőbbek – sorolta.

A műanyagok ökoszisztémára gyakorolt hatását nagy problémának tartja, ugyanakkor kiemelte, hogy

nem csupán az egyszer használatos műanyagokra kellene odafigyelni,

amelyek terén szép eredmények is felmutathatók, például az Egyesült Királyságban pár év alatt 90 százalékkal csökkent az ilyen nejlonzacskók használata.

Azt viszont a szakértő is elismeri, hogy a lebomló, komposztálható műanyagok jóval drágábbak a hagyományosaknál Magyarországon (is), de a többletköltség mérsékelhető lehetne a gyártókapacitás növelésével, hiszen ezen termékek zöme momentán importból származik, tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. A zuhanás folytatódott a Wall Streeten a hét utolsó kereskedési napján, több fontos történelmi határt is átlépett a masszív eladási hullám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×