Nyugat-Európában az idei nyár rendkívül szélsőségesnek bizonyult, amely szerencsés mód Magyarországot kevéssé érintette, mutatott rá Ürge-Vorsatz Diana klímakutató. Kontinens szerte dőltek meg a hőmérsékleti csúcsok, a Meteorológiai Világszervezet pedig 2019 júliusát a Föld valaha volt legmelegebb hónapjának nyilvánította.

Sajnos, jegyezte meg az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában, az

az extrém nyár, amely idén Nyugat-Európában volt tapasztalható, a 40 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékleteivel, az az évszázad második felére, de akár már a közepére átlagossá válhat a Kárpát-medencében is.

A szakértő nem tartja szerencsésnek a különböző városok jövőbeni időjárásának összehasonlítását, mert azok csak az átlagokat taglalják, miközben a klímaváltozás ennél többről szól. Sosem leszünk Szkopje, mert az egy mediterrán város, nálunk a tél és nyár között mindig sokkal nagyobb lesz a különbség – magyarázta.

Az éghajlatváltozás kapcsán viszont

nem az átlaghőmérsékletek növekedését, hanem a szélsőségek gyakoribbá válását tartja problémásnak.

Látható már, hogy a viharok, az áradások, a szélsőséges csapadékjelenségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ahogyan az aszályos időszakok is. Magyarországon egyre gyakrabban számíthatunk villámáradásokra, és az ezzel járó tűzesetekre, tette hozzá.

A jövő és a műanyag

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a Föld hulladékfeldolgozó kapacitása, hasonlóan az erőforrásaihoz, véges, emiatt Ürge-Vorsatz Diana szerint már rövid távon is olyan gazdasági modell lenne szükséges, amely nem arról szól, hogy "még több cuccot adjunk el", hanem a szolgáltatásokra összpontosít, példaként említve a Mol Bubit.

Az egyetemi professzor egyetértett abban, hogy

nem a birtoklásé, hanem a közös használaté a jövő.

Szerinte ennek alapján a városainkat is újra kellene gondolni, hiszen jelenleg azok területének 70-80 százaléka az autóké. De, hogyha visszaadjuk az embereknek, sokkal élhetőbbek lesznek, gyalogolhatóbbak, biciklizhetőbbek, rollerezhetőbbek – sorolta.

A műanyagok ökoszisztémára gyakorolt hatását nagy problémának tartja, ugyanakkor kiemelte, hogy

nem csupán az egyszer használatos műanyagokra kellene odafigyelni,

amelyek terén szép eredmények is felmutathatók, például az Egyesült Királyságban pár év alatt 90 százalékkal csökkent az ilyen nejlonzacskók használata.

Azt viszont a szakértő is elismeri, hogy a lebomló, komposztálható műanyagok jóval drágábbak a hagyományosaknál Magyarországon (is), de a többletköltség mérsékelhető lehetne a gyártókapacitás növelésével, hiszen ezen termékek zöme momentán importból származik, tette hozzá.