Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
334.96
bux:
143961
2026. november 18. szerda Jenő
Kutyás járőr a szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverúton Röszke térségében 2017. április 28-án. Elkészült a kétsoros kerítésrendszer második kerítése a magyar-szerb határ teljes, 155 kilométeres hosszán.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

408 milliárd forintos számlája van a magyar kormánynak az EU felé

2015 és 2019 között ennyit költött a migrációval is összefüggő határvédelemre.

Határvédelmi, határrendészeti feladatokra összesen mintegy 408 milliárd forintot költött el a rendőrség 2015 és 2019 júniusa között - írja szombati számában a Magyar Nemzet.

A lap az az Országos Rendőr-főkapitányság adataira hivatkozva arról számol be, hogy

a határvédelem költségei az idei első fél évben jelentősen csökkentek a korábbiakhoz képest:

mintegy 11,3 milliárd forintot kapott az ORFK a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások fedezésére.

A hatóság tájékoztatása szerint rendészettechnikai eszközök beszerzésére 289 millió forint, a területi szervek migrációval kapcsolatos felhalmozási kiadásaira 237,9 millió forint, a migrációs feladatok ellátásával kapcsolatosan felmerülő költségekre 7 milliárd forint, valamint a 3000 fős létszámfejlesztésre 3,77 milliárd forint jutott. Az összes költség ennél több, mintegy 40 milliárd forint, ám ez jóval kevesebb, mint 2018 első fél évében, amikor nagyjából ennek a duplájára rúgtak a kiadások.

A lap szerint határvédelem csökkenő költsége azzal függ össze, hogy számos olyan egyszeri kiadást jelentő tétel volt, mint a felszerelések, járművek beszerzése és a kerítés felállítása, ami ugyan folyamatos ráfordítást igényel, ám ennek az összege eltörpül például a kerítés megépítésének összegéhez képest.

A Magyar Nemzet felidézi, hogy a határok biztosítása már 1999, Magyarország NATO-tagságának kezdete óta kiemelt feladat, a minőségi - és költségbeli - ugrást a határvédelemben azonban a 2015-ös bevándorlási válság jelentette, ekkor ugyanis összeomlott Görögország határvédelme, és a migránsok gyakorlatilag akadály nélkül jutottak el Magyarország határáig, ahol a százezres tömegek feltartóztatására nem volt sem megfelelő infrastruktúra, sem pedig megfelelő humán erőforrás. 2015 júniusának közepén a kormány döntött az ideiglenes biztonsági határzár felállításáról, néhány hónappal később pedig szabálysértésből bűncselekménnyé minősítette a tiltott határátlépést.

A kerítésen kívül a határt egyre jelentősebb élő erővel is védték, ez a feladat leginkább a rendőrség hatáskörébe került, ám a honvédség alakulatai besegítettek.

Brüsszel fizessen!

A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy Brüsszel 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelem addigi költségeihez. Hollik István kormányszóvivő februári nyilatkozatát idézve azt írják: az Európai Bizottság csak a költségek mintegy tizedét ismerte el, de a mai napig "egyetlen fillért" sem fizetett.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×