Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Rögtönzött demonstráció napirend előtt

Rögtönzött demonstráció napirend előtt

Az egészségügy, a bevándorlás és a munkabérek ügye is szóba került az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között.

Móring József Attila, a KDNP képviselője azokat a magyar baloldali EP-képviselőket kritizálta, akik rábólintottak az Európai Parlamentben az új menekült-fogadási rendszerről, így mások mellett az elosztási kvótákról szóló uniós tárgyalások megkezdésére. Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára válaszában kiemelte, Brüsszelben a kötelező betelepítési kvótáról döntöttek az úgynevezett Soros-terv részeként, majd maga is kritizálta azokat a magyar képviselőket, akik megszavazták a kérdéses határozatot.

A szocialista Szakács László az egészségügyi rendszer problémáit tartotta a legsürgetőbbnek és rámutatott, hogy egy tanulmány alapján évente 32 ezer ember élete volna megmenthető, ha megfelelő forrásokat biztosítanák az ágazatnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára valótlanságoknak és álhíreknek nevezte az ellenzéki képviselő által - a forráshiányra - hozott példákat, majd emlékeztette képviselőtársát, hogy annak idején a szocialista kormányok milyen forrásokat vontak meg az ágazattól.

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője a gyermekjogok világnapjára emlékeztette képviselőtársait, aláhúzva, hogy véleménye szerint ma Magyarországok a gyermekek nem kapják meg a lehető legjobb oktatást, a kormányfő ugyanis buta országot akar irányítani. Rétvári Bence válaszában rámutatott, hogy az elmúlt időszakban az OECD-országok között Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a pedagógusok bérei. Nőtt a pedagógus-pályára jelentkezők és -felvettek száma is - tette hozzá az államtitkár.

Hadházy Ákos ügyrendi hozzászólásra jelentkezett, az ülést levezető Jakab István megadta neki a szót, majd - mivel úgy ítélte, hogy a képviselő az ülés vezetését bírálja, ám ezt nem teheti - meg is vonta tőle.

Z. Kárpát Dániel úgy vélte, hogy pártja, a jobbik béruniós kezdeményezése aktuálisabb mint valaha, a kormány ugyanis álvalóságban él a magyar munkavállalók keresetét tekintve is. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy 2016-os kimutatással érvelt, amelynek értelmében Magyarország a térség, arányaiban legkevesebb külföldi munkavállalót kibocsájtó országa, és - mint mondta - az elmúlt időszakban megindult a visszavándorlás a béremelések nyomán.

Németh Szilárd István, a Fidesz részéről Soros György Financial Times-nak adott nyilatkozatára reagált, amelyben a magyar származású üzletember az úgynevezett Soros-tervről szóló nemzeti konzultációról fejtette ki álláspontját. A képviselő felszólalása alatt az LMP-s Szél Bernadett és Hadházy Ákos egy-egy papírlapon a “Hazudik” feliratot tartotta föl a képviselő mögött, demonstrációjukat a levezető elnök felszólítására sem hagyták abba, aki ígéretet tett a fideszes képviselőnek, hogy megteszi a szükséges lépéseket. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kölcsönös tiszteletet kért az ellenzéki képviselőktől és méltatlannak nevezte az LMP akcióját, majd az Európai Parlament múlt heti döntését kritizálta az elosztási kvótákról szóló uniós tárgyalások megkezdéséről szóló határozat nyomán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×