A politikában két dolog hozhat változást: az érdek és a kényszer - fogalmazott a kórházigazgató.

"Ha a kényszer oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor látjuk, hogy a rendszerváltás után nagy egészségpolitikai változás történt lakossági nyomás hatására. Ez a három igenes népszavazás története, amely teljesen kilökött egy politikai irányt az egészségügy területéről. Ez mutatja, milyen nagy jelentősége van az ilyen jellegű kérdések társadalmi szintű megvitatásának. Akkor a lakosság döntött, most úgy érzem, az egészségügy szereplői vannak ilyen szituációban. Az ő döntésük egyrészt a lábukkal való szavazás: sokan mennek ki, másrészt a rendszeren belül is történnek olyan mozgolódások, amelyekre oda kell figyelni" - mutatott rá Rácz Jenő.

Oki terápiára, és nem tüneti kezelésre van szükség - folytatta gondolatmenetét a volt miniszter, aki az egységet és az összefogást hiányolta az egészségügyben.

"Tételezzük fel minden szereplőről, hogy jót akar, kevés az, aki egyébként szándékosan akarna rontani a helyzeten" - tette hozzá.

Rácz Jenő az amerikai fociból kölcsönzött hasonlattal magyarázta el, hogy szerinte miért bicsaklanak meg évtizedek óta az egészségügyi reformok.

"A nézőtértől a pálya széléig sok elemző dolgozik egyszerre, az adataikat összegyűjtik és az edző ez alapján határozza meg a következő lépést. Amikor a pályára küldi a csapatot, egyetlen irányító van, ha többen próbálnak irányítani, a csapat vesztésre van ítélve" - fogalmazott a kórházszövetség korábbi vezetője.  

Mindenki mondhassa el a véleményét és a javaslatait, de az egészségügynek egy irányítója van, és őt Ónodi-Szűcs Zoltánnak hívják - szögezte le a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója.

A magyar egészségügynek több költségvetési támogatásra van szüksége, a meglévő forrásokat pedig megfelelően kell felhasználni - mondta a továbbiakban Rácz Jenő.

"A jelenlegi egészségügyi ellátórendszerünkben a szakma szabályai szerinti ellátáshoz a jelenlegi forrásoknál többre van szükség. Minden statisztika ezt mutatja, az államtitkár véleménye szerint is. Ahhoz, hogy egyébként a visegrádi országok átlagához fölérjünk, a GDP-arányos egészségügyi részesedést körülbelül egy-másfél százalékkal kellene emelni. Ugyanakkor a meglévő közpénzeket a lehető legoptimálisabban kell felhasználni, nyilván vannak szakmai kérdések" - fejtette ki.

A korábbi egészségügyi miniszter arról is beszélt, hogy a jobb betegellátás érdekében a strukturális és funkcionális problémákat mielőbb meg kell oldani.

"Csak azért, hogy a rendszer csendesebb legyen, nem szabad többletpénzt beletenni, inkább azért, hogy jobb betegellátást tudjunk biztosítani. Az pedig a struktúrához való hozzájutást, funkcionális kérdésekben való elgondolkodást, és adott esetben a finanszírozási szabályok változását jelenti" - hangsúlyozta.

Rácz Jenő a kórházi fertőzések ügyével kapcsolatban azt emelte ki, hogy minden intézménynek be kell tartani a minimumfeltételeket, egyes kórházakban azonban ezek nehezen betarthatóak.

"Vannak olyan jellegű szabályok, amelyek nem pénzfüggőek. A kézmosás például nem feltétlenül az, de a kézfertőtlenítés költsége nem áll arányban azzal, amilyen problémát a hiánya okozhat. Ugyanakkor a zsúfoltság, a gyors munkafolyamatok egymásutánisága ezeket a könnyen végezhető és nem drága aktusokat hagyja ki a rendszerből, ami viszont a későbbiek során súlyos károkat okozhat" - mutatott rá.

A Veszprém megyei Cholnoky Ferenc kórház főigazgatója hangsúlyozta, működőképes és betartható szabályrendszert kell meghatározni az intézmények számára.