A polgári időszámítás csak kerekített értékben veszi figyelembe az év 365 napját és az eltérést 4 évente korrigálja - ez a szökőnap, ami nem február 29-e, hanem február 24-e." - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az InfoRádiónak.

Hozzáfűzte: a Gergely-naptár szerint minden néggyel maradék nélkül osztható naptári év 366 napos, szemben a közbeeső 365 napos közönséges évekkel.

"Február 25-én van Mátyás névnapja, amelyhez országszerte időjárási regulák fűződnek. Azt szokták mondani, hogy ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Tehát ha enyhe idő van Mátyás napján, akkor kemény hideg következik, de ha kemény hideg van, akkor reménykedhetünk abban, hogy enyhül az idő" - fogalmazott Tátrai Zsuzsanna.

Mint mondta, ugyancsak ismert szólás az, hogy "Mátyás-Gergely két rossz ember".

"Ez arra is utal, hogy ezekben a napokban még hideg szokott lenni. Azt is szokták mondani, hogy "Gergely megrázza még a szakállát", tehát még március 12-én is lehet nagyon hideg és rossz idő. A Mátyás-nap február 24-re esik, de szökőévben február 25-re.

Tátrai Zsuzsanna szerint a Mátyás-napi időjárásból a következő esztendő termésére is jósolnak. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelent. A gazdasszonyok ilyenkor sárgarépát és petrezselymet ültetnek, mert úgy gondolják, hogy akkor bőségesen fog teremni és a férfiak sem fognak ártani neki.

"Nagyon sok hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz is, mert úgy tartják, hogy amelyik tojás ezen a napon kel ki, az a csirke vagy a liba marakodós, veszekedős lesz, tehát nem jó, ha Mátyás-napon kel ki a baromfi. Beszélnek Mátyás csukájáról is: a halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének szokták tartani. Ezt a halat például Baranyában Mátyás csukájának is nevezik" - mondta a néprajzkutató.