Létrejött a kompromisszumos megállapodás Nagy-Britannia reformköveteléseiről a brüsszeli Európai Uniós csúcs pénteki zárónapján. Az egyeztetés középpontjában a londoni kormány javaslatai álltak. A megállapodás szerint Nagy-Britanniában négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.

Az Európai Unió alapelveit tiszteletben tartó, tisztességes megállapodás született a brit reformigényekről - közölte az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az egyezség megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban, megoldást jelent a londoni kormány követeléseire és nem sérti a közösség alapértékeit. Francois Hollande francia államfő úgy vélte: a Londonnak tett engedmények az Európai Unió részéről nem jelentenek kivételezést, és nem sértik az uniós szabályokat. Tisztességes az egyezmény Angela Merkel német kancellár szerint is.

Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megreformált Európai Unióban, mivel a tagként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni - mondta a brit miniszterelnök. David Cameron bejelentette azt is, hogy június 23-án lesz népszavazás a brit uniós tagságról, erről döntött szombaton a kormány.

Az unió tagországainak komoly sikere, hogy a szabad munkavállalás lehetősége mindenhol, így Nagy-Britanniában is továbbra is fennáll. Erről beszélt Orbán Viktor az Európai Tanács brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozója után. A miniszterelnök a londoni kormány reformköveteléseiről folytatott tárgyalásokról elmondta: diszkriminációtól mentes ellátásban részesülhetnek a munkavállaló magyarok.

Az MSZP szerint Orbán Viktor vereséget szenvedett az uniós csúcson. Az LMP úgy véli, hogy a miniszterelnök cserbenhagyta a külföldön dolgozó magyarokat. A Jobbik pedig úgy reagált, hogy a miniszterelnök pálfordulást hajtott végre a menekültügyi kvóták ügyében azzal, hogy támogatta az Európai Tanács az áttelepítésről szóló zárónyilatkozatát.

Az ellenzéki pártok nem értik, vagy tudatosan félremagyarázzák a brüsszeli uniós csúcson történteket -így reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő a betelepítési kvótákról adott ellenzéki nyilatkozatokra. A kormányszóvivő szerint az utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik, az önkéntes szétosztási mechanizmusra, Magyarország sohasem szavazta meg a kötelező kvótát, és csakúgy mint Szlovákia, az Európai Bírósághoz fordult a betelepítési kvótarendszer ellen.

Az állatkínzás ellen tartottak demonstrációt több mint 120 állatvédő szervezet összefogásával Budapesten, a több ezer résztvevő megtöltötte a Kossuth teret. A szervezők a beszédek után átadták az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza.

Visszautasította az Európai Unió migrációs biztosának levelét az Johanna Mikl-Leitner, osztrák belügyminiszter, amelyben bírálta a Bécs által a migránsok belépésére szabott szigorú napi kvótákat. A pénteki döntés értelmében a továbbutazókkal együtt naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztriába, és a déli határnál maximum 80 menedékkérelmet lehet majd benyújtani.