"Az 1992-es törvény rendelkezik a magzati élet védelméről, amiben az anyát figyelmeztetik, hogy a magzatot károsító hatások - különösen a dohányzás és az alkoholfogyasztás - elkerülésével óvja a magzatát, de szankciót nem tartalmaz. Nem is tartalmazhatott a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó szankciót, hiszen az1992-ben - amikor ez a törvény keletkezett - még fel sem merült" - mondta az InfoRádiónak Ábrahám László ügyvéd a törökszentmiklósi kábítószerező terhes nők ügyével kapcsolatban.

"Mindenki a saját droghasználatáért felel. Az ilyen termékek fogyasztása Magyarországon törvénybe ütközik: szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg. De mivel Magyarországon úgy működik a jogrendszer, hogy a gyermek a születésével nyeri el a jogalanyiságát visszamenőlegesen, a születése előtt jogilag lehetetlen az, hogy bűncselekmény áldozatává váljon, nem lehet passzív alanya bűncselekménynek, ezért a sérelmére bűncselekményt elkövetni fogalmilag nem lehet" - ismertette Magyar Gábor.

Azzal kapcsolatban, hogy a drogmérgezés miatt idő előtt császármetszéssel világra hozott csecsemők állapotáról lehet-e információt kapni, Ábrahám László azt mondta, csak a szülők adhatnának ki információt.

"Az újszülött állapotával kapcsolatban a kórházat mindenféleképpen köti a titoktartási kötelezettség - ez az egészségügyi törvény rendelkezése. Emellett a kórházat köti az adatvédelmi törvény rendelkezése is, hiszen az érdekelt hozzájárulása nélkül nem adhat ki semmilyen információt. Információt a család, a szülők adhatnának ki - ebben az esetben nem kellene a hozzájárulásukat kérni. Minden más esetben kérni kell a szülők hozzájárulását ahhoz, hogy az őket érintő információt akár a kórház, akár bárki ki tudja adni" - részletezte Ábrahám László.

"Mindenkit megillet az orvosi titoktartáshoz való jog, vagyis bárki, aki mondjuk egy kórházba bekerül, ragaszkodhat ahhoz, hogy az egészségügyi állapotára vonatkozóan senkinek ne adjanak tájékoztatást. Ha az illető kiskorú, akkor a törvényes képviselője tud helyette és a nevében jognyilatkozatokat tenni" - hangsúlyozta Magyar Gábor.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az adatkezelési törvény illetve a rendőrségi törvény ismeri azt a lehetőséget, hogy ha van valami nyomós közérdek, akkor a nyomozó hatóság bizonyos személyes adatokat nyilvánosságra hozhat.