Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
330.99
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Évszázadokra elég még a kutatnivaló Egyiptomban

Török László núbiológus csaknem ötven éve foglalkozik a Középső Nílus-völgy történeti-régészeti kutatásával, de azt mondja: bármilyen alaposan ismerünk is egy kultúrát, a feltárás soha nem érhet véget, hiszen minden generáció más kérdéseket tesz fel és más válaszokat ad. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársát a nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjjal tüntették ki.

"Egyiptom még évszázadokon keresztül feladatokat fog adni az egyiptológiának, nemcsak azáltal, hogy újabb és újabb tárgyakat ásnak ki a homokból, hanem azért is, mert minden generációnak szinte újra kell gondolnia a már meglévő ismeretanyagot" - utalt a tudományág jövőjére az akadémikus.

Török László kifejtette: Núbia korábban egy régészetileg kevésbé ismert terület volt, mert úgy ítélték meg, hogy Egyiptom többször különböző mértékben elfoglalta a területet és ott egy egyiptizáló kultúrát hozott létre, ami utánzásból, másolásból állt. Az ókortörténész szerint a szakma nem különösebben érdeklődött az Egyiptomtól délre eső afrikai területek iránt, alulbecsülte és nem szándékozott problémaorientált kutatásokat kezdeményezni a mai Szudán területén.

Núbia kutatása akkor vált először tudományos feladattá, amikor az Asszuáni-gátat megépítették - magyarázta az akadémikus. Mint mondta: a munkálatok idején mentőakciók előzték meg azt, hogy a víz mindörökre elborítsa azokat a területeket, ahol régészeti jelenségeket vagy ókori épületeket lehet tudni vagy sejteni.

"Számomra az volt nagyon szerencsés, hogy a berlini Humboldt Egyetem egyiptológia professzora - aki engem is kihalászott magának - az egyik megalapozója lett a núbiológia tudománynak. Tőle, amit magam nem sejtettem meg, azt megtanulhattam" - mondta saját tudományos karrierjéről Török László.

A núbiológia szakterületről a Széchenyi-díjas professzor azt mondta: "úgy tűnik, mintha az egyiptomi kultúra állandó, mély hatása alatt álló kultúrával állnánk szembe. Amit az utolsó 20-30 évben egyre jobban vélünk megérteni az az, hogy mindennek a núbiai olvasatát kell megtalálni, az egyiptomi kultúra eszközei arra szolgáltak, hogy a núbiai kultúra önmagát nehézségek nélkül artikulálja. Át tudott venni egy olyan médiát - beleértve az írást és a nyelvet is -, amely saját tartalmak megformálására szolgált.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×