Gulyás Tibor az InfoRádiónak elmondta: az a cél, hogy mindenki, aki a Hallgatói Önkormányzatokban hallgatói érdekképviseletet lát el, egységes erkölcsi normarendszer alapján végezze munkáját. A választási kódexben a hallgatói önkormányzati és részönkormányzati voksolások feltételeit rögzítették.

Ez egyebek mellett tartalmazza a vezető tisztségviselők esetében az egyszeri újraválasztást és a kétéves mandátumot, valamint az elektronikus választás lehetőségét. Gulyás Tibor kiemelte: "a dokumentum tartalmazza az arányosság és az egyenlőség elvének szem előtt tartását vagy éppen az összeférhetetlenség esetében a politikai pártok ifjúsági szervezeteivel és a politikai pártokkal való tagság együttes nem viselését. Tehát azoknak a hallgatói képviselőknek, akik mandátumukat megszerezték, nyilatkozniuk kell arról, hogy politikai pártban és/vagy politikai párt ifjúsági szervezetében nem tevékenykednek."

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke számos lépcsőt említett, amelyek alapján megteremthető annak garanciája, hogy a Hallgatói Önkormányzatok tagjai betartják majd a választási eljárás és a normarendszer előírásait. Gulyás Tibor szerint ezek között az első a bizalom, a következő, hogy a kancellárok kinevezése a felsőoktatásban, illetve a nyilvánosság, ezek mellett a magyar akkreditációs bizottság is folyamatos figyelheti a szabályok teljesülését.

Gulyás Tibor kijelentette: "amennyiben valaki nem tartja be a választási kódexet vagy az etikai chartát, akkor erkölcsi kötelessége a lemondás, ha ezt önként nem teszi meg, akkor felszólítható arra, hogy lemondjon, ennek most már megvan a hivatkozási alapja is."

A május 6-án hatályba lépő charta azt is előírja, hogy az érdekképviseletet ellátó hallgatók mások iránti tisztelettel nyilvánítsák ki véleményüket, tanúsítsanak olyan magatartást, amely nem csorbítja a felsőoktatási intézmény vagy szervezet tekintélyét. Elvárás velük szemben az is, hogy fellépjenek az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a hallgatói érdekképviseleti rendszert, illetve a felsőoktatási intézményt alaptalanul negatív színben tüntetik fel. A nyolcoldalas dokumentum azt is rögzíti, hogy legyenek tudatában annak: nyilvános - a felsőoktatási intézményen belüli vagy azon kívüli - megnyilatkozásaikkal és viselkedésükkel önmagukon kívül az intézményt is képviselik.

A hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatóknak el kell utasítaniuk az erőszakos és sértő megnyilvánulások minden formáját, személyiségi jogaikat úgy gyakorolják, hogy ezzel mások személyiségi jogait ne sértsék. Tevékenységük során nem ajánlhatnak, és nem fogadhatnak el jogtalan előnyt, csak olyan feladat elvégzésére használják fel a HÖOK, illetve a felsőoktatási intézmény infrastruktúráját, amelyről a közvetlen felettesnek tudomása van, és a felhasználásával egyetért.

Elvárás az is, hogy lépjenek fel a felsőoktatási intézményben előforduló visszaélésekkel szemben, azok megszüntetésére saját hatáskörben tegyenek lépéseket, és törekedjenek konfliktus esetén annak feloldására, békés megoldására. Rögzítették, hogy a dokumentumban szereplő megállapításokat a hallgatói érdekképviselet ellátó hallgatók magukra nézve kötelezőnek ismerik el.