Indokolt volt Horváth István belügyminiszter, Pallagi Ferenc miniszterhelyettes és Horváth József főcsoportfőnök lemondása az úgynevezett Dunagate-ügy miatt, vagyis azért mert a titkosszolgálatok még az elmúlt időszakban is megfigyelték az ellenzéki pártok tevékenységét. Egyebek mellett ezt állapítja meg a BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése. A bizottság az SZDSZ és a Fidesz januári feljelentése után kezdte meg tevékenységét. A bizottság azt is megállapította, hogy a III/III -as belbiztonsági csoportfőnökség csaknem teljes iratanyagát megsemmisítették 1989 decemberében és 1990 januárjának első felében. A közlés szerint elfogadhatatlan az az érv, hogy erre azért volt szükség, mert az iratok puszta léte is sértette a köztársasági alkotmányt, mivel az iratmegsemmisítésekkel egy időben folytatták a személyiségi jogokat sértő módszerekkel történő információszerzést.

A moszkvai kormánylap, az Izvesztyija szerint Magyarország több mint 600 millió rubellel tartozik a Szovjetuniónak. A lap első ízben közölte a külfölddel szembeni szovjet követelések listáját. A Magyar Nemzeti Bank rubelelszámolású folyó fizetési mérlege szerint ugyanakkor tavaly Magyarországnak a rubelelszámolású forgalomban csaknem 800 milliós aktívuma keletkezett a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben. A Kereskedelmi Minisztérium az MTI érdeklődésére közölte: a hosszú lejáratú hitelmegállapodások nyomán Magyarország valóban több mint 600 millió rubellel tartozik a szovjet félnek, amit 1993-ig kell kiegyenlíteni. A folyó fizetési mérleget összevetve ezzel az adattal az egyenlegben 200 millió rubeles magyar aktívum jelentkezik.

A Magyar Közvéleménykutató Intézet kétezer személy megkérdezésén alapuló, kérdőíves közvélemény-kutatása alapján a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni a parlamenti választásokon. 18 százalékuk csak valószínűnek tartja ezt, ugyanakkor 26 százalékuk nem akar az urnákhoz járulni. A biztos szavazók közül a Magyar Demokrata Fórumra 20,9, a Független Kisgazdapártra 20, a Szabad Demokraták Szövetségére 19,7 százalék szavazna. Negyedik a sorban a Magyar Szocialista Párt 10,9 százalékkal, míg a Kereszténydemokrata Néppártra 5,2, a Fideszre 5, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártra 4,5, az MSZMP-re pedig 4 százalék voksolna. Az MDF szavazói főleg a városokban élők, a szakmunkások és a diploma nélküli vagy diplomás szellemi dolgozók, akik 40 évnél fiatalabbak. A Szabad Demokraták Szövetségének szavazótábora hasonló társadalmi-demográfiai összetételű, de a budapestiek nagyobb arányt képviselnek a vidéki városokban lakóknál, illetve a szellemi munkát végzők a szakmunkásoknál.



További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.