Lövétei István elmondta: "előrehozott választást alkotmányos értelemben akkor lehet tartani, ha a Parlament a megbízatásának lejárata előtt feloszlik, tehát ha az Országgyűlés megszűnik képviseleti szervként működni, ekkor új választást kell kiírni, ez az egyetlen jogi szempont."

"Az Országgyűlés kimondhatja a saját feloszlatását, hozhat döntést arról, hogy feloszlatja magát, ha úgy látja, hogy nem tudja teljesíteni a megbízatását, ezért tiszta helyzetet akar teremteni. A másik esetben a köztársasági elnök feloszlatja, de ez nehéz ügy, mert ehhez az kell, hogy tartósan kormányzásképtelenné váljon az ország, vagyis ne lehessen miniszterelnököt választani, vagy a meglévőt kicserélni valakivel. A köztársasági elnök ilyenkor azért avatkozik be, hogy az ország kormányzását stabilizálja" - magyarázta az alkotmányjogász.

"Minden egyéb dolog politikai törekvés. Emlékezhetünk rá, hogyan változott meg az ország hangulata az öszödi beszéd után, vagy már akár előtte is, az egy politikai követelés volt az akkori ellenzék - a mai kormányzópárt - részéről, hogy oszlassák föl az Országgyűlést, legyenek új választások, hiszen az emberek hangulata megváltozott, megfordult a fejlemények következtében" - emlékeztetett Lövétei István.

"Ez nem történt meg, mert jogilag nem jött össze az a szituáció, hogy az Országgyűlés feloszlassa magát vagy a köztársasági elnök feloszlassa a Parlamentet, bár néha adódtak gondok a kormányzás körül, de ez nem volt tartós, nem oszlott fel, kivárta a megbízatása négyéves ciklusát" - fűzte hozzá az alkotmányjogász.

Lövétei István hozzátette: "most sem valószínű, hogy olyan mértékben megváltozott volna a közhangulat, hogy a lakosság döntő többsége e mellé kötelezné el magát, ha megkérdeznék."